Posts Tagged e-könyv

A leghasznosabb okostelefon tok – Cover Reader

Az e-ink technológia napjainkra már elég kiforrott és ismert, így csak azok a gyártók szerezhetnek maguknak nagyobb piaci részesedést és elismertséget az említett területen, melyek folyamatosan próbálnak fejleszteni. Számos példát láthattunk az elmúlt években a kijelző felbontásának növelésére, javítván ezzel a képminőséget – Kobo HD Aura, Icarus Illumina, Onyx Boox Angel Glo, vagy a méret csökkentésre – például a az 5″ -os kijelzővel szerelt Pocketbook – vagy Kobo Mini, megvilágítás, hogy külön fényforrás nélkül is lehessen olvasgatni…

Azonban nem szabad elfeledkezni az “okostelefonok”-ról sem

Az említett újítások mellett mindösszesen a Yotaphone vállalkozott arra, hogy egy LCD kijelző mellett e-inkes megjelenítővel is ellásson egy készülékét, esetünkben egy “okostelefont” összekötvén a hasznosat a még hasznosabbal. A pocketbook mérnökei azonban mertek nagyot álmodni és egy érdekes ötlettel álltak elő, mely a napokban Cover Reader névvel kerül a piacra.

cover_reader

Nézzük mi is egy kellően innovatív termék receptje: végy alapul egy már jól működő technológiát, melynek már szakértője vagy, válassz ki egy közkedvelt és elterjedt mobilgyártót, készíts hozzá egy olcsó, minőségi, méretben megegyező, e-inkes kijelzőt és implementálj hozzá egy jól és egyszerűen használható dokumentumkezelő programot, mely elérhetővé teszi a különféle formátumban testet öltött olvasmányokat.

A lényeg, hogy magát az okostelefont, mint hardvert nem kell elkészítenie az ukrán barátainknak, csupán egy e-inkes pehely könnyű és vékony panelt, mely képes a mobiltelefonunkkal egyfajta szimbiózisra. Meg kell tehát oldani a csatlakozás problémáját. Nevezzük az összeköttetést biztosító fizikai elemet egy dokkolónak, mely az adatok elérése mellett a megfelelő mennyiségű energiaforrást is biztosítja az olvasmányok megjelenítéshez. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az ötletet, akkor világossá válik, hogy valóban kisebb anyagi ráfordítással hatalmas piacot lehet elérni. Természetesen a kézzelfogható alkatrészeket szoftveresen is támogatni kell. Szükséges tehát egy megfelelő program mellyel az olvasás folyamatát irányítani lehet – megfelelő formátumok kezelése, lapozás, könyvjelzőzés, kiemelés. Mivel android operációs rendszert futtató készülékekhez (jelenleg pbreaderSamsung Galaxy S4) igazították a már említett programot a fejlesztők, így jött létre a PocketBook Reader APP, melyet rá kell majd tölteni az adott okostelefonra. További feature-ként megjelennek a kijelzőn a hívás -és SMS információk is.
Szerintem ezzel a megoldással nagyot kasszírozhat a Pocketbook, mert az okostelefonok népszerűsége elképesztő méreteket öltött. Kíváncsi vagyok, mekkora sikere lesz a Cover Reader-nek. Örülnék, ha idővel több telefongyártó készülékéhez is kifejlesztenének/legyártanának egy hasonló megjelenítőt.

Specifikáció

Maga a tok 146 x 69 mm nagyságú, ezen helyezkedik el 4,3″ méretű, e-inkes kijelző, melyhez 480 x 800-as felbontás társul (bár olvastam olyan cikket is melybe 600×800-at említettek). Nem meglepő módon az általam csak dokkolónak nevezett alkatrész mini USB-vel csatlakozik a telefonokhoz, bár wi-fi kapcsolatra is képes az eszköz. Támogatott formátumai jelenleg: PDF (Adobe DRM), EPUB (Adobe DRM), DjVu, TXT, FB2, FB2.zip, JPEG, BMP, PNG, TIFF.

Hozzászólás

E-könyv olvasós tapasztalatok

Elérkezett az ideje, hogy összefoglaljam a megszerzett e-könyv olvasós tapasztalataimat. Január 4-én került a birtokomba a 6″ Basic New. Azaz, több mint 2 hete használom a masinát. Minden funkciót, alkalmazást kipróbáltam, az olvasástól kezdve, a sakkon át, egészen a képnézegetésig. Először is az akku strapabírására voltam kíváncsi, hiszen sok helyen írták, írják, hogy akár 1 hónapig is használható az olvasó egy feltöltéssel. Az elmúlt 17 napban a töltöttségi állapotot jelző ikon még mindig maximális mennyiséget mutat. Úgy gondolom ez elég meggyőző adat lehet a (magamfajta) kétkedők számára. Természetesen akadt némi szépséghiba is, hogy ne csak dicshimnuszokat zengjek. Az első meglepetés rögtön az olvasó indítása után fogadott, a miértre pedig a magyar nyelvre lefordított menü adja meg a választ. Nem igazán tudom megérteni, hogy az Applications kifejezést miért nem sikerült átültetni a magyar nyelvre. Az Alkalmazások megnevezés egy karakterrel sem lenne hosszabb, azonban a programozók hanyag eleganciával ragaszkodtak a szakszerű angol kifejezéshez. Hasonló nyelvi hiba található a könyv olvasása közben előhívható, helyi menüben is, ez esetben a “Close book” felirat helyes fordítása állította megoldhatatlan probléma elé a fejlesztőket. Gondolom a fenti szoftveres hibák némi nyelvi ráncfelvarrás után orvosolhatók lesznek. Bizonyára lesz letölthető firmware (készülékünket vezérlő szoftver) frissítés, mely leküzdi a magyar nyelvű változat jelenlegi akadályait.

Főmenü

Főmenü

Főmenü

Bekapcsolás után találkozunk készülékünk főmenüjével, ezt gyakorlatilag 2 részre oszthatjuk, a 6″ 2/3 részét a felmásolt vagy olvasott dokumentumok információi foglalják el, míg a képernyő alján a menü található. Az elmaradt fordítás ellenére is könnyen navigálhatunk benne, nincs semmi bonyolítás. A könyvtár megnevezésű blokk értelemszerűen 🙂 a gyártó által és általunk rátöltött e-könyveket tartalmazza. A jegyzetek menüpont elérése után az általunk kimásolt szövegrészletekkel találkozhatunk. Az Applications a további szórakozásunkat szolgálja (lásd Csak olvasáshoz? c. részt). Végezetül a Beállítások menüpontja következik.

Beállítások
Annak érdekében, hogy olvasónk valódi kezesbárány legyen, több beállítást is végrehajthatunk. Pontosabban személyre szabhatjuk. Megadhatjuk, hogy a szoftver milyen nyelven jelenjen meg, a gombokhoz funkciót rendelhetünk, valamint a dátum és idő adatokat is állíthatjuk. Akinek van kedvenc rajza vagy fotója, az beállíthatja kezdőképernyőnek, ami indítás után megjelenik.

Olvasás élmények
menüKorábban már beszámoltam arról, hogy a kijelző Vizplex, tehát nem a legújabb fejlesztés, azonban ez egyáltalán nem zavaró. Az olvasás élménye így is tökéletes, teljesen szembarát a technológia, nem fárasztó a képernyőt bámulni. Kissé komikus, hogy a kezdeti időszakban, néhány alkalommal a papírkönyvek esetében jól bevált és megszokott lapozási technológiát szerettem volna alkalmazni… 🙂 Kicsit fura volt a gombnyomkodás, de sikerült megszokni. Attól sem kell tartani, hogy elfelejtjük, hogy hol tartottunk egy-egy könyv olvasása során, hiszen 2 kattintás és már kész is a könyvjelző. Valamint keresni is lehet a szövegben. A jegyzetelés funkció egy kicsit mást jelent, mint első hallásra gondolná az ember. A lényege, hogy adott szövegből ki tudunk emelni részleteket, akár egy egész oldalt is, és azt menthetjük el szövegként, vagy képként. A gyengén látóknak is tudok örömteli információt nyújtani, nos a karakterek mérete változtatható, így senkinek sem okozhat gondot az olvasás. Mit állíthatok még be az olvasás során? No, akkor sorolom a lehetőségeket, betűtípus, kódolás, sorköz, margók, kép frissítés, szöveg zárása (jobbra, vagy balra). Idegen nyelvű szöveg esetén hasznos segítség lehet az olvasón található szótár, melyet további szótárakkal lehet bővíteni.

Csak olvasáshoz?
Az olvasás mellett rendelkezésünkre áll egy-két alkalmazás is, mely szórakoztat vagy épp hasznos lehet. Nos értelemszerűen ezen kiegészítőket az Application menüpont segítségével tudjuk elérni. Ha kedvünk támad játszani, akkor választhatjuk a kígyó, kosinka, sakk és sudoku előre telepített alkalmazásokat. De ebben a szekcióban kapott helyet a szótár, a naptár és a számológép is.

Összegzés
Lekopogom, a fordítás elmaradás mellett egyéb hiba nem jelentkezett, minden formátumot kezel, és gyors. 🙂

Hozzászólás

Amazon: könyvkölcsönzés Európában is

Rögtön a poszt elején tisztázni kell, mit is értenek Európán az Amazonnál. Nos, a kölcsönzési szolgáltatás, melynek neve Kindle Owner’s Lending Library, egyelőre csak Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban érhető majd el az USA-n kívül, méghozzá október vége felé (október 25-ről hallani). Ha jól emlékszem, akkor az USA-ban már 2011 novembere óta él ez a lehetőség.
A kölcsönzési szolgáltatás lényege, hogy havonta egy kötetet, (de csak egyet), egy hónapnyi időtartamra lehet majd „kivenni”. Összesen több mint 200.000 könyvből válogathat majd kedvére a kedves olvasó. Üröm az örömben, hogy az említett folyamatban csak az Amazon Prime tagok (Amazon Prime card-holding Kindle owners) vehetnek részt. Nézzük, éves szinten mekkora összeget jelent ez a 3 európai országban:

  • Egyesült Királyság: £49.
  • Franciaországban: €49
  • Németországban: €29

Forrás

Techradar

Mashable.com

Hozzászólás

Készíts Te is minőségi e-könyvet!

Mostanában igazán felpezsdült az élet a magyar e-könyvek terén. Bár azt, hogy hogyan kerül majd a könyvtárba és hogyan fogják szolgáltatni, még nem tudom pontosan megfogalmazni. Addig is tartani kell a lépést a digitális világgal, ehhez pedig tartalom szükségeltetik. A Kindle-varázs csapata pedig segít nekünk (olvasás iránt elkötelezetteknek) ebben.Referenciaként nyugodtan nézzetek szét a Tékában, de sokaknak ismerős lehet a név a Magyar Elektronikus Könyvtárból is, hiszen az ott fellelhető prc kiterjesztésű köteteket is Kindle-varázs szerkesztői készítették! A minőség garantált, tanulj Te is a legjobbaktól!

Hogyan sajátíthatod el Te is az e-könyv szerkesztést?

Online e-book szerkesztő tanfolyamot szerveznek kezdő e-book “buherátoroknak”, könyvszerkesztés iránt érdeklődőknek. Részletes leírást és tematikát a Kindle-varázs oldalán találtok: Online könyvszerkesztő tanfolyam!

Comments (1)

Gondolatok egy e-book margójára

Néhány évvel ezelőtt olvastam Scaliger nevezetű úriember munkásságáról. Elég, ha annyit tudunk, nem az elmúlt évtizedben tevékenykedett. Miért is kerülhet szóba az e-könyvek kapcsán? Azt kell, hogy mondjam, a történelem bizony ismétli önmagát. A már említett férfiú könyvtárteremmel is rendelkezett, azonban Ő még nem tartozott az információs társadalomba és ennek aztán hangot is adott, akarom mondani le is jegyezte a könyvtárszoba ajtaja fölé. Ite ad vendentes! Úgy fordítanám, hogy: Menjetek a könyvkereskedőhöz! Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a könyv és a benne rejlő információ akkora érték, hogy Ő maga nem adja kölcsön senkinek, feltételezvén, hogy azt a kölcsönző soha vissza nem szolgáltatja.
Az emberiség történelmének idő egyenesén tovább bolyongva további, napjaink felfogásához közel álló elképzelésekkel találkozhatunk. Gyanítom, hogy őfelsége, XI. Lajos, francia király sem volt elájulva a párizsi egyetem kölcsönzési tervezetétől, amikor is a 15. század vége felé járva olvasta az egyetem levelét. Sikerült elfogni ezt a bizonyos levelet, egy töredéket idézek:

Tisztelt XI. Lajos, Őfelsége!

Örömünkre szolgált, hogy gyűjteményünkben fellelte a X. századból származó, tematikáját tekintve, orvosi szakkönyvet. Némi anyagi ellenszolgáltatás fejében szívesen kölcsönözzük őfelségének a kért dokumentumot, csekélyke 12 márka ezüst és némi apró, 100 aranytallért kérnénk biztosítás gyanánt…

…Isten áldását kérve Felségedre!

…1471.11.29.

Ezek után kezembe került a családi könyvtárból, Ráth-Végh István, A könyv komédiája című munkája. (Ha valaki teheti, forgassa, nagyon szórakoztató.) Ráth-Végh tovább megy az általam kibontott témában, sőt a párizsi egyetem valódi leveléből is idéz. Említi azt is, hogy ma már nem lehet ezüstkanalat zálogként kérni, kölcsönzés fejében (mindezt, 1967-ben). Az Ő által leírt, témába vágó utolsó példával erősítem, hogy a történelem bizony ismétli önmagát. Paul Rebouc 1911-ben megalapította egyesületét, ezzel a névvel: Liga a könyvkölcsönzés ellen. Ráth-Végh István költői kérdése talán épp ideillik: Nem tudom, működik-e ma is még a liga?

Remélem hamarosan megtudjuk, Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba! (Bízom benne, hogy mindenki hozzáférhet)

Hozzászólás

Netgeneráció: második rész

Az első részben képet kaphattunk a Z generáció olvasási kedvéről és szabadidős tevékenységeiről. Most a generációs változást jelentős mértékben befolyásoló, nagy áttörést hozó technológiát, az internetet és a különféle technikai eszközöket próbálom kifejteni. Nézzük, mennyire mozognak otthonosan a fent említett generáció tagjai az új környezetben.

Neten olvasás

Az olvasás és az internet kapcsolata több oldalról vizsgálható. Először is nem mindegy, hogy mit és milyen mélységben olvasnak el a webes környezetben megjelenő könyvekben és cikkekben.[1]
Sok diák kedveli a világháló nyújtotta közeget, de olvasnak-e komolyabb, összefüggő szöveget? Az internetes tartalmakat jogi szempontból is át lehetne tekinteni, kérdés lehet az is, hogy mire neveli a gyermekeket a megszámlálhatatlan illegális dokumentum. A tartalmat illegálisan megosztó személyekre nem pusztán bűnözőként kell tekinteni, hanem a kultúra fontos alakítóiként is említhetőek. Számos könyv eladott példányszámát jelentősen növelheti és növeli is a kalózváltozatok terjedése, hiszen ez által rengeteg emberhez juthat el egy-egy szöveg. Előfordul, hogy ennek hatására kapnak kedvet a nyomtatott könyvhöz. Azonban a rendszeres olvasás gyakorlatilag jelentéktelen elfoglaltság a tanulók körében. Csupán 7% használja erre a célra rendszeresen az internetes kapcsolatot. Az alkalmankénti olvasók tábora már népesebb, a 444 kérdőívet kitöltő 28%-a tartozik ebbe a csoportba. A legtöbben azonban nem irodalmi alkotásokat vagy folyóiratokat bújnak a világhálón.

Olvasás számítógépen, illetve mobileszközön

Az olvasmányélmények hagyományosnak nevezhető hordozója, a könyv mellett, egyre több elektronikus eszköz jelent- és jelenik meg, melyen lehetőség nyílik az olvasásra. Első lépésként a személyi számítógép szolgáltatott új platformot az olvasás számára. A folyamatos fejlődés következtében az eszközök mérete és súlya egyre csökken. Az első komolyabb teljesítményű mobil eszköz, mely alkalmas volt az olvasáshoz, a laptop. Azonban a szerepét kezdik átvenni a táblagépek és a mobiltelefonok, okos telefonok, melyek különösen alkalmasak arra, hogy a gyermekek olvassanak. Ráadásul a táblagépek és mobiltelefonok mérete lehetővé teszi, hogy bárhova magukkal vigyék a kultúrát. A pápai tanulók körében még a személyi számítógép tekinthető az olvasás legfontosabb közvetítőjének az elektronikus lehetőségek között. A legmodernebb készülékek használata értelemszerűen még gyermekcipőben jár, azonban jelen van és 80-an jelezték is, hogy szívesen megismerkednének az új olvasmány közvetítőkkel. A mobiltelefonok által felkínált alternatívákkal 60-an ismerkedtek meg.

E-book olvasók

Az elektronikus olvasás folyamatosan újabb és újabb műveltségi területeket ér utol. Viszonylag hosszú ideig nem sikerült speciálisan csak az olvasásra elfogadott és népszerűvé váló hardvert kifejleszteni. Azonban fél évtizeddel ezelőtt piacra kerültek olyan e-book olvasók melyek lényegesen új szolgáltatásokat nyújtanak. Egyértelműen a Kindle első verziója változtatta meg a korábban fenn álló viszonyokat. Külön érdekesség, hogy nem hatalmas szoftver vagy hardver cég fejlesztette ki, hanem egy webes felületen utolérhető könyves vállalkozás. Az értékesítési adatokból, továbbá a piacon megjelenő vetélytársak számának növekedéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a könyvolvasást sikerül áthangolni az elektronikus környezetbe. A következő kérdés tehát az e-book olvasókra vonatkozik. Első lépésben az e-book olvasóra, mint fogalomra irányult a felmérés. Tudják-e pontosan a mai fiatalok, 11-14 évesek, hogy mit is jelent a kifejezés.

Olvastál már e-book olvasón

Az e-könyvek iránti egyre nagyobb érdeklődés először 2009 decemberében mutatkozott meg. Az Amazon honlapján keresztül több digitális kötet vásároltak, mint nyomtatott könyvet.
Az elektronikus könyvet vásárlók több százezer kötet közül választhatnak. Egyelőre számottevő az angol nyelvű dokumentumok fölénye, de az amerikai kiadó így is jelentős külföldi vásárlásról számolt be.[1]
A meglepő bejelentés után 3 évvel, joggal vethető fel a kérdés, mennyire terjedt el a fiatalok körében az e-book olvasás?

Konklúzió

Meglepő módon a többség azt állította, hogy szeret olvasni. Azonban a szabadidős tevékenységek sorában egyáltalán nincs előkelő helyen az olvasás, a 9 lehetséges válasz közül pusztán a 7. pozíciót sikerült elérnie. Ezzel szemben a gyerekek nagy része naponta 1-2 órát tölt az internet kapcsolattal rendelkező eszközök előtt. Az esetek nagy többségében könnyen feldolgozható információt (videó megosztók által elérhető), az állandó elérhetőséget (közösségi oldalak) és a játékot igénylik. Egyelőre az olvasás internetes, illetve elektronikus eszközökön történő előretörésére még várni kell, legalábbis a 10-14 évesek körében.
Az e-book olvasók ismertsége jelenleg 33%-ot tesz ki. Bár az érdeklődés még alacsony a fent említett készülékek iránt, véleményem szerint ez az ismertségi arány a közeljövőben emelkedni fog, amint a könyvolvasó piacon megélénkül a verseny, mely által kedvezőbb áron lesznek elérhetőek az eszközök.
Összességében megállapítható, hogy a 11-14 éves lányok nagyobb arányban tartják fontosnak és szórakoztatónak az olvasást, mint fiú kortársaik. Mivel a gyermekek többsége ritkán jár könyvtárba, és nem olvas rendszeresen értékes olvasmányokat, azonban megközelítőleg naponta 2 órát tölt az internet bűvöletében, meg kell próbálni a virtuális közegben utolérni őket. Nyelvezetüknek megfelelő, rövidebb terjedelmű és értelmes olvasmányokkal, megfelelő webes szolgáltatásokkal kell orvosolni az egyre inkább elhatalmasodó problémát.


[1] Az Amazon e-könyv legyőzte a nyomtatottat. In: HVG. <http://hvg.hu/kultura/20091227_amazon_e_konyv?s=20091228nl> [Letöltve: 2011.10.30.]


[1] Homo Textus, avagy a felületes olvasó.
http://www.nyest.hu/hirek/homo-textus-avagy-a-feluletes-olvaso [Letöltve: 2012.03.29.]

Hozzászólás

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?

Tegnap, 2012. október 4-én az Országos Széchényi Könyvtár adott helyet a „Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?” című rendezvénynek. További két fontos kérdés is meglapult az összejövetel alcímében, mit gondol a kiadó, illetve mit gondol a könyvtár? Bánkeszi Katalin, a Könyvtári Intézet igazgatója szavaival vette kezdetét a mai meeting. Rögtön a bevezető gondolataiban kifejtette az igazgatónő, hogy érződik az olvasók irányából a nyomás az e-könyvek iránt. Szót ejtett az Egyesülés az e-könyvekért elnevezésű összefogásról is, mely magyarországi vállalkozások, szervezetek és szakmai fórumok önkéntes együttműködési rendszerét jelenti. Ez a szerveződés is jól mutatja, hogy mindenképpen több oldalról kell megvizsgálni az e-könyvek helyzetét, hogy pontos képet kapjunk. A könyvtár oldaláról a már meglévő szakmai funkciók kerültek napirendre, hiszen bennük rejlik az a szolgáltatás, mely az információt bárkinek szabadon hozzáférhetővé teszi. Ennek értelmében azok számára is biztosítani kell az elérést, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg az e-könyvolvasó készülék megvételét. Mindezt azonban csak jogkövetően kívánja nyújtani a könyvtár, úgy, hogy sem a szerzői jog, sem pedig a kiadók jogai csorbát ne szenvedjenek. Bánkeszi Katalin azzal zárta sorait, hogy az e-könyvnek igen is helye van a könyvtárban, az információs intézmény is lehet egy opcionális elérési út.

Ezt követően Farkas István „Dworkyll” tartotta meg előadását az e-könyv meglévő formátumairól és a DRM lehetőségeiről. Első lépésben az e-könyv definíciója hangzott el, hiszen a félreértések elkerülése végett ez tisztázásra szorul. Az e-könyv a hagyományos könyvhöz hasonlóan egy kötött struktúrával, borítóval, impresszummal és törzsszöveggel rendelkezik. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy zárt koherens világ. A formátumot konkretizálva eljutottunk a Mobi, illetve EPUB kiterjesztésig. A lényeg mindkettő esetében a meglévő struktúra, továbbá, hogy a betűméret és a margó mérete változtatható, az olvasási élmény pedig kiváltképp a papírhoz hasonlatos. Dworkyll nem mehetett el szó nélkül amellett sem, hogy mi nem tartozik az e-könyvek bűvkörébe. Ide sorolhatjuk a szöveges HTML kiterjesztéseket és részben a PDF-eket is. Az utóbbi archiváláshoz kiválóan alkalmas, azonban nehézkesen tördelhető, ez pedig a megjelenítés során azonnal jelentkezik is. A laikus számára szintén újdonságként hatott az XML szerkezet szerepe, hiszen ezen állományokból ölt testet maga az e-könyv. Azonban az előállítás a papírkönyvekhez hasonló eljárást igényel, gondoljunk csak a szerkesztésre, korrektúrára, valamint a műszaki szerkesztésre. De a hagyományos ismeret közvetítőkkel szemben a sokszorosítás nem okoz anyagi terhet. Az elkészült e-könyvek azonban új paradigmát alakítottak ki, ez pedig nem más, mint a könnyű, gyors másolás és a tárolás. A jelentkező probléma mindenképp megoldást kíván, védelemre van szükség. A kérdés, hogy megfelel-e ennek a kitételnek a DRM? István szavaiból kiderült, hogy az úgynevezett kemény DRM a legális felhasználást is nehezíti, így ideálisnak semmiképp sem nevezhető, az autentikálási költséget nem is számítva. Az ekönyvolvasó blog szerkesztője e helyett teljesen más eljárásban látja a megoldást. Üzenetet kell elhelyezni az e-könyvben. Alapvető fontosságú tehát a példányszabályozás, különösképp a könyvtárban. Megtudtuk, hogy módunkban állna kölcsön adni egy e-könyvet, ha a példány egyszerre csupán egy olvasón található. Így nincs duplikátum. Ráadásul, amikor e-könyvet vásárol az ember, akkor mindezt kölcsönadási szerződéssel teszi, 1 példányban kölcsönadható a mű. Dworkyll eszmefuttatása mellett rengeteg kérdés és vélemény is elhangzott. Felmerült az árazás és a kínálat témaköre is. Jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy ha egy papír alapokon létező mű sikeres, akkor lehet belőle e-könyv. A kínálat tehát hazánkban meglehetősen szegényes az új kötetek esetében. Moldován István hozzászólásából pedig kiderült, ami eddig is nyílt titok volt, hogy a tartalom iránt van igény.

A következő felszólaló Salamon Eszter, a Kolibri Kiadót képviselte, előadásában pedig kiemelte az USA-ban folyó kiadók és könyvtárak között dúló e-könyves viszályt. (Itt megtalálod a részleteket). További részleteket is megtudhattunk a tengerentúli helyzetről, kiemelném az információk közül, hogy Amerikában egyre inkább hódít a felhő alapú e-könyv szolgáltatás, a könyvtárak 80%-a kölcsönöz. Ráadásul eszközt is kölcsönöznek, nem csupán a tartalmat. Érdekes azonban, hogy egy-egy e-könyvet 24 kölcsönzésre vesz meg a könyvtár, utána ismét fizetni kényszerül.

Vajna Éva, a BME-OMIKK munkatársa az egyetemi hallgatóság megemelkedett e-könyves igényeiről számolt be. Első megoldásként a Typotext kiadó Interkönyv elnevezésű szolgáltatására esett a választás. Ebben az esetben a könyvtár katalógusában szerepelne az adott tétel, azonban a tartalom nem az intézmény saját szerverén tárolódna, hanem egy link vezet át az Interkönyvhöz. Mint megtudtuk, a DRM-mel védett állományok a kölcsönzési idő lejártával már nem vehetőek igénybe, ez tehát jogi szempontból tökéletes. A probléma azonban a védelmi megoldás borsos árában rejlik. A fent említett kiadó inkább a nem letölthető, tehát csupán online nézhető verziót helyezte kilátásba. Éva elárulta, hogy a könyvtár mindenképp letölthető e-könyveket szeretne kölcsönözni a hallgatóknak. A probléma orvoslására egy, már működő németországi példát említett, melyet saját maga is letesztelt. Az eredmények reménykeltőek.

Érdekes skandináv példákat halhattunk Hegyközi Ilona tolmácsolásában. Elsőként a dán javaslatokba nyerhettünk betekintést. A dán könyvtárosok kezdeményezik a szerzői jog módosítását, ez azonban elég nehézkes. Az e-könyv szolgáltatáshoz pedig 3 modellt javasoltak.
1. Hozzáférés alapú: ez esetben a könyvtár egy e-könyv gyűjteményért fizet, rövid határidőre.
2. Használattal arányos modell: kölcsönzésenkénti térítés, ez a kiadónak nagyobb bevételt eredményez.
3. Tulajdonos alapú: példányonkénti térítést jelent. A könyvtár annyi példányt kölcsönözhet, amennyit kifizet.

Örömteli a tény, hogy a felhasználói fogadtatástól teszik függővé a választást. A teszteléshez a könyvtárak és kiadók konzorciumba tömörültek és a használat alapú modellt teszik próbára. A választék bőséges, 3000 cím, mely szép- és szakirodalmat is magába foglal. Az eléréshez egy közös portált alakítottak ki, a kölcsönözhető kötetek formátuma EPUB, melyet DRM-mel védtek le. Egy kölcsönzés ideje pedig 30 napot ölel fel. A kezdeményezés neve, E-könyvszekrény. Egyelőre a használók számára nincs anyagi teher, hiszen a konzorcium pályázat útján pénzhez jutott. A távolabbi jövőben az árak változóak lesznek. A korábbi kiadású könyvek 13-15 Koronáért keresik majd olvasójukat, míg az újdonságok ára körülbelül 18 Koronát kóstál.

Dánia mellett érdekes lehet a norvégiai helyzet, hiszen jogilag szoftvernek tekintik az e-könyvet. Ebben az állapotában az e-könyv nem kölcsönözhető, hiszen Norvégiában a szoftverek kölcsönzése nem megengedett. A norvég nyelvű e-könyvek 2011-ben jelentek meg először, a piacon 3 nagy kiadó dominál. A kiadók és a kereskedők együttműködésre törekszenek, valamint a norvég nyelvet és irodalmat támogatják. A leendő kölcsönzéshez 6 elvet fogalmaztak meg:
1. Az e-könyvek vétele és kölcsönzése egyenlő esélyű legyen.
2. Ne legyen időbeli eltérés papír alapú és e-könyves megjelenésben.
3. A könyvtár szabadon választhasson a címek közül.
4. Platform független e-könyvek legyenek.
5. A könyvtár tartsa be a jogszabályokat.
6. Az e-könyvet korlátlanul lehet kölcsönözni.

Svédországban a nemzetközi cégeket veszélyesnek ítélik, és attól tartanak, hogy az olvasói szokásokat is nagyban befolyásolhatja. Felvetődött svéd könyvtári körökben a korábbi művek digitalizálása, melyet ezt követően e-könyvként jelentetnek meg. Emellett a könyvtár partneri kapcsolatra törekszik a kiadókkal. Bár a nemzetközi befolyástól tartanak, mégis bíznak az Amazonban, ezt a készülék beszerzés területén. Nagy potenciált éreznek a svédek az iskolai könyvtárakban, ugyanis e-oktatási anyagokat szeretnének bevezetni a jövőben.

A meeting zárásaként Tóth Máté kapott lehetőséget, hogy a magyar könyvtárak mobilizált szolgáltatásaival foglalkozó kutatás előzetes eredményeit bemutassa. A kutatás célja, hogy képet kapjon a könyvtárügy mind az olvasók, mind pedig a könyvtárak e-könyvről kialakult véleményéről. Összesen 77 könyvtár és több mint 500 olvasó fejtette ki véleményét. Mivel a kutatás épp, hogy csak lezárult, a meglévő adatokat pontosítani kell. Annyi azonban bizonyos, hogy a könyvtárba járók többsége napi szinten internethasználó. Eszközparkjába leginkább a laptop, a notebook és az okostelefon tartozik. A könyvtári statisztika pedig arról tanúskodik, hogy a távoli használat nő, a személyes pedig ezzel párhuzamosan csökken. Megtudhattuk azt is, hogy a magyar könyvtárak 80%-a rendelkezik e-dokumentummal, de a megkérdezetteknek csupán 20%-a birtokol valódi e-könyvet. E-könyv olvasó kölcsönzése még nem számottevő, de a könyvtárügy hajlik az irányába. A felmérés adati azt tükrözik, hogy a könyvtárak a technikai infrastruktúra hiányában látják az e-könyv szolgáltatás akadályát. De hangsúlyozom, hogy az igény itt is jelentkezik. Végül lássuk, hogy a magyar könyvtárügy, milyen szolgáltatási modelleket vetett fel a kérdőívben:
1. Papír alapú modell elektronikus dokumentumra átültetve, a kölcsönzési idő lejárta után törlődik az e-könyv.
2. Licencelés e-dokumentumra és internetes elérés.
3. A licencelt művek meg is vásárolhatóak.
4. A könyvtár nem licencel és nem is vásárol, de elad e-könyvet.
5. A könyvtár nem kölcsönöz e-könyvet, csupán információt szolgáltat az elérésről.
6. Közvetítőnél fizetne a könyvtár.
Remélem, a hazai könyvkiadók a mai nap után már látnak elképzelést az e-könyvek terén. Az igény mind az olvasó, mind pedig a könyvtár részéről meg van. A könyvtár természetéből és alapvető funkcióiból fakadóan ki akarja elégíteni az olvasói igényeket. A szolgáltatás, köznapi nevén kölcsönzés problémája azonban még fent áll. Mindenesetre okulni kell a nemzetközi „jó gyakorlatokból”. A legmegfelelőbb megoldást pedig magyar körülmények között is tesztelni kell.

Hozzászólás

Older Posts »
%d blogger ezt kedveli: