Posts Tagged digitális kiadás

A W3C cselekedne a digitális kiadás javításáért

A minap épp az Infodocket oldalán nézelődtem és megakadt a szemem egy érdekes címen, W3C Launches New Digital Publishing Activity. Úgy tűnik, hogy a rengeteg technológia, javaslat no meg a validátor még nem elegendő ok az örömre.

A W3C nagy terveket fogalmazott meg, célja, hogy a web a digitális kiadói tevékenységnek megfelelő környezetet biztosítson. Első hallásra kissé bizarrnak tűnt, hiszen ebben a szövevényes érdekellentéteken alapuló bizniszben mindez nem kis elhatározás. Maga a W3C, a közvetítő szerepet vállalna a kiadói ágazat és a fejlesztők között.

Az igazat megvallva, nincs ebben semmi meglepő, hiszen ha belegondolunk, akkor már most szembetűnő a W3C eddigi tevékenysége. Az e-könyvolvasók és tabletek napjainkban is a W3C által kifejlesztett technológiát használják az elektronikus könyvek, magazinok és folyóiratok megjelenítéséhez. Példaként sorolhatjuk a jól ismert formátumokat: (X)HTML, CSS, SVG, SMIL, MathML. Egyes folyamatok során a kiadók többsége is alkalmazza a fenti technológiák némelyikét a nyomtatott vagy elektronikus termékének életciklusában, a szerkesztésétől kezdve, egészen a megjelentetésig. Ahogy az eredeti angol nyelvű cikk fogalmaz, a kiadói ágazat az egyik legnagyobb fogyasztója a W3C által felkínált technológiáknak.

Magától értetődő, hogy a konzorcium által felkínált formátumok és javaslatok sem tökéletesek. Meghatározó jellemzők hiányoznak, vagy épp vázlatosan vannak jelen az egyes  W3C dokumentációkban. Ilyen például a(z) EPUB3, mely az elektronikus könyvek szabványaként ismert, sőt, a kiadói igények lefedéséhez saját formátumként is létrejött. Más szavakkal kifejezve, az EPUB3 szabvány több W3C technológiára támaszkodik, melyek azonban még kiforratlanok. A lényeg, hogy biztos lábakra kellene állítani a formátumot.

Több szakmai rendezvényen (Workshop on eBooks and the Open Web Platform,  International Digital Publishing Forum (IDPF), Book Industry Group (BISG)) is rávilágítottak, hogy a kiadói tevékenység a digitális világban még számos területen hiányt szenved, ennek oka, hogy a javaslatok nem kielégítően rendelkeznek a felmerülő kiadói igényekre. Ilyen területek például a speciális karakterkészlet kezelés, nemzetközivé válás, megfelelő metaadat szótárak, tartalmak védelme, hozzáférhetőség, html sablonok.

Habár a W3C Workshop az e-könyvekre fókuszált, az ott elhangzotthoz hasonló aggályok merülhetnek fel azoknál is, akik papíron megjelenő magazinjaikat szeretnék digitális formában megjelentetni az Open Web Platformon keresztül. Nekik is egy jól struktúrált adatformátum kell. Az online hirdetésekről sem lehet elfeledkezni, hiszen ugyanolyan magas minőségi kritériumoknak kell megfelelniük, mint az e-könyvek és magazinok, mivel az elektronkius kiadás üzleti modelljében kulcsszerepük van. Az online oktatási anyagokról nem is beszélve – tankönyvek, tesztek, illusztrációk minősége.

Alapos és kimerítő áttekintésre kell törekedni, mely megmutatja a fejlesztők és kiadók közti félreértéseket. Egyedi és jól dokumentált használati előfordulásokra és technikai követelmények megfogalmazására van szükség. Ebből a tevékenységből a digitális kiadás érdekcsoport veszi ki leginkább a részét. Ez a csoport gyakorlatilag a digitális kiadásában (elektronkus folyóiratok, magazinok, könyvek) résztvevő profik fóruma. Az általuk megfogalmazott esetek, követelmények vezethetnek el a legmegfelelőbb formátum(ok)ig.

Kiváncsian várom a folytatást, hogy mikor is tudják a kiadók egységesen kamatoztatni ennek a kezdeményezésnek az eredményeit. Ideje lenne, hogy a digitális kiadás valóban szabványosabb legyen, hogy könnyebb legyen minden szempontból megfelelő, minőségi kiadványokat készíteni.

Aki az eredeti, angol nyelvű összefoglalóra kíváncsi: W3C Launches New digital publishing activity

Hozzászólás

Breaking News! ALA: elfogyott a könyvtárosok türelme

Teljesen véletlenül sikerült belecsöppennem egy szakmai meetingbe a twitteren, melyet az ALA (American Library Association) kezdeményezett az e-book kölcsönzés kapcsán. Az ALA elnöke azzal kezdte mondandóját, hogy a könyvtárosok türelme lassan elfogy, hiszen a könyvtári e-book kölcsönzés továbbra is megoldatlan probléma. Sullivan a hét elején nyílt levélben szólította meg a digitális kiadásban érdekelt kiadókat. Az elnök szavaiból és leveléből kiderül, hogy meg kell találni a módját, hogy megvalósulhasson az e-bookokhoz való méltányos és igazságos könyvtári hozzáférés, méghozzá elérhető áron. A megszólított fél pedig nem ment el szó nélkül Sullivan kijelentése mellett:

“equitable use at a reasonable price.”

  • A Perseus Book Group egyik munkatársa azt a kérdést tette fel, hogy mi is a könyvtár? Aggodalmát fejezte ki, hogy a felhasználók ingyenesen és széles körben érhetik el az e-bookokat, így ez a megoldás a kiadók üzletét rontja.
  • A Penguin Group elnökhelyettese is kritikával élt. Élesen bírálta, hogy a könyvtár ugyanolyan üzletpolitikát akar folytatni az elektronikus könyvek esetében, mint teszi azt a hagyományos dokumentumoknál.

Sullivan reagál: tisztában vagyunk azzal, hogy az e-könyvek jellegüknél fogva eltérnek a nyomtatott könyvektől. Szeretnénk biztosítani az e-bookokhoz való méltányos hozzáférést, azonban mindezt elérhető/megfizethető áron.

  • A Wiley igazgatója, Peter Balis szintén elég indulatosan érdeklődött a valós megoldás felől. Egész pontosan több megoldási javaslatot vár az ALA-tól, melyekből a kiadók kiválaszthatják a legéletképesebbet. Balis szerint káoszt idézhet elő az ALA. Pontosan arra kérte Sullivan-t, hogy legközelebbi meetingjükön már több legyen a tarsolyában mint a “méltányos elérés, megfizethető áron” elképzelés.

Végül felszólalt az ALA digitális Munkacsoportjának a feje is, aki elmondta, hogy hónapokkal ezelőtt a 6 legjelentősebb kiadónak elküldték a megvalósítási tervüket. Ennek neve EBook Business Models for Public Libraries, melyben felvázolták a három legjelentősebb kérdéskört: e-book vásárlás a kiadóktól, birtoklási jog, könyvtári folyamatokba történő beintegrálás. De konkrét megoldást/ajánlást nem adtak.

  • Balis úr azzal zárta a találkozót, hogy az üzleti modell megalkotása a könyvtár dolga és sokkal részletesebbnek kell lennie, mint ami ma elhangzott.

Sajnos megoldás egyenlőre nem született az e-book kölcsönzés terén. Várom a fejleményeket.

részlet a twitterről

Comments (1)

%d blogger ezt kedveli: