Firmware frissítés – PocketBook 613

Firmware verzió: 4.0

Lokalizáció: EURO
 read
Build dátuma: 2013.03.14.
Telepítve: 2013.06.21.

PocketBook Basic (New) a.k.a 613-as olvasóm 2012-es, D613.3.3.3039 verziójú firmware-rel érkezett még januárban. Bár már ekkor elérhető volt a 3.3.4-es verzió, nem mertem belevágni a telepítésbe. Most azonban elérkezettnek láttam az időt egy frissítésre, ráadásul nem is 3.3.4-re, hanem 4.0-ra, melyet idén márciusban tettek elérhetővé a fejlesztők (itt).

A linkelt oldalon nincs más teendő, mint letöltjük a Firmware 4.0 PocketBook 613 elnevezésre hallgató tömörített állományt. Következő lépésként kitömörítjük a zip-et, mely 3 fájlt tartalmaz. A három közül csupán csak a(z) SWUPDATE.BIN fájlra lesz szükség, mely önmagában 166,5 MB. Ezt kell felmásolni az olvasónk gyökérkönyvtárába, vagy memóriakártyára.

Miután átkerült a fájl, neki is kezdhetünk a frissítésnek. Navigáljunk el a Beállítások című menübe, ahol válasszuk ki a “Szolgáltatás” menüpontot. A következő almenüben pedig (ki hinné) válasszuk a “Szoftver frissítés” elnevezésre hallgató lehetőséget. (Ehhez képest a gyári leírás tévesen így szól: Készülékén lépjen a Beállítások > Karbantartás > Szoftver frissítése menübe).

Nos a frissítés indítása után, nincs is más dolgunk, mint körülbelül 2 percet várakozni. A kíváncsiak végignézhetik, hogy a Linux mit update-el, és másol fel 7 nyelven leírást a termékről.. PDF kiterjesztésben – teljesen de feleslegesen. A frissítés befejeztével újraindul a rendszer és egy eddig ismeretlen logó is előkerül – ReadRate.

Most pedig a lényeg, a Release, vagyis mi is változott meg tulajdonképp:

Állományokat beolvasó programok:

  • Új funkciók a DjVu-Reader-ben: megjelenés és navigáció cseréje
  • PDF és DjVu esetében margó beállítás
  • Új menü dizájn, valamint beépítették PDF és DjVu esetében az automatikus margó igazítást is
  • Változott a jegyzetelés
  • Adobe RM SDK verzió frissítés

Könyvtár:

  • Új keresési lehetőségek: adott szerzőhöz tartozó összes kötet, illetve adott sorozat összes könyve
  • Módosított “Grup by” szűrés

Beállítások menü:

  • Új felhasználó felület (elég csinos lett)
  • Felhasználói fiók és szinkronizálás opció megjelenése
  • Javították a file indexelést is

Alkalmazásokat érintő változások:

  • A Sudoku új külsőt kapott
  • A képnézegetőben látható fotók közül is válogathatunk ha le akarjuk cserélni a gyári logót (bekapcsoláskor)

Egyéb módosítások:

  • Az olvasatok kronológiai kezelését javították
  • Könyvborítót is beállíthatjuk logónak, bár ezt csak kikapcsolás esetére

Sajnos az általam korábban kifogásolt magyar fordításba nem piszkáltak bele, pedig csinosítgathatták volna egy kicsit az elegancia jegyében. Nem hinném, hogy akkora varázslat lenne egy nyelvi pakk feljavítása. Mindenesetre ez is valami, mutatja a folyamatos fejlesztést és ez örömteli. A firmware frissítéstől senki ne ijedjen meg, nem bonyolult, nem tart órákig (2 perc).

A következő firmware-ig jó olvasgatást!

ReadRate

Reklámok

Hozzászólás

Amazonról PocketBook-ra

Tegnap, “paradicsomhaj” névvel regisztrált kedves olvasó aggodalmát fejezte ki prc(mobi) ügyben, egész pontosan, hogy hogyan lehet PocketBook készülékünkre Amazonról könyveket tölteni? Mivel androidos készülékén nem találta a fájlokat, ezért kíváncsi volt, hogy érheti el a köteteket a fájlok között. Nos a választ már tegnap is sejtettem, de most már biztos, hogy az általunk megvásárolt kötetek felhőbe kerülnek. De, aggodalomra semmi ok, hiszen létezik a Kindle for PC nevű alkalmazás, mely segítséget nyújthat a fenti probléma megoldásában. A program erről a linkről elérhető. Első lépésként le kell tölteni a telepítőt, majd következhet a telepítés. Mindezen tevékenységek összesen 1,5 percet vesznek el drága időnkből.

A lényeg, hogy telepítés után elindítva a programot rögtön láthatjuk a saját könyvtárunkat, vagyis az eddig megvásárolt köteteket. A képernyő baloldalán található 3 fő kategória, név szerint:

  1. All items (minden tétel),
  2. Downloaded items (letöltött tételek),
  3. Archived items (archivált tételek).
letöltött

3 kategória

Esetünkben a Dowloaded items lesz a legfontosabb. Röviden és tömören, a felhőben lebegő köteteket letölthetjük a saját PC-re/laptopra. A könyvtárban jelöljük ki az aktuális kötetet, majd jobb klikkel előcsalhatjuk a helyi menüt, melyből a Download parancsot válasszuk (2. kép). A prc fájlok így elérhetőek lesznek, vagyis könnyen átmásolhatjuk őket a PocketBook olvasónkra. A “gyári” elérési útvonal a c:\…\Documents\My Kindle Content. Ez természetesen igényeink szerint változtatható a Tools menü, Options pontjában, melyben a Content kifejezést keressük meg (3. kép). letöltés

options

Hozzászólás

Könyves villámcsődület – Lassulj Budapest

Helyszín: Budapest, Kálvin tér

utazó olvasó

Utazó olvasó

Ideje: 2013-06-19, 7:30-8:30

Idén sikerült lemaradnom a könyvfesztiválról, de szerencsémre némiképp kárpótolhattam magam ma reggel. A Kálvin téri metrómegállónál, felül, a Nemzeti Múzeum sarkánál könyveket osztogattak –  ingyen. Micsoda remek olvasás népszerűsítés/ PR munka.

7:29

Kálvin tér, 7:29

Szerencse, hogy este még egyszer átfutottam a Facebook üzenő falát, melyen az szerepelt, hogy reggel 7:30-tól egészen 8:30-ig tart majd a könyvosztás, a Slow Budapest keretében. Sejtettem, hogy nem leszek egyedül, de egy kissé meglepődtem, hogy 7:29-kor már tömeg a Kálvinon. Úgy tűnik az ingyen olvasmányért még manapság is szívesen sorba állnak (pontba tömörülnek) az emberek. Az élelmesebbek (megkockáztatom, pofátlanabbak) 4-5 ingyen könyvvel távozhattak, így akadt 1-2 később érkező, akinek már nem jutott a jóból. Erre azért lehetett volna figyelni egy hangyabokányival jobban is. Nekem egy Lisa Gardner kötet jutott (Nem bújhatsz el), melynek bolti ára 3490 Ft, úgyhogy az ingyen szerzeményezésért mindenképp megérte várakozni. APrint HVG Extráról nem is beszélve, amiből szintén sikerült egyet felmarkolni.

Az akcióban részt vett az Ulpius-ház Könyvkiadó, a HVG Könyvek, a 21. Század Kiadó, a Képregény.hu – a webáruház, a Háttér Kiadó és a Könyvesblog is. Köszönet érte! Remélem lesz még ilyen megmozdulás a közeljövőben, megjegyzem e-könyvekhez való letöltési kódot is szívesen elfogadok.

Hozzászólás

Summáját IROM (Szombathely, április 6.)

A 2012-ben életre keltett Irodalomtanítás innovációja elnevezésű konferencia, idén ismét Szombathelyen (Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) került megrendezésre. Kissé megkésve, de igyekszem beszámolni a rendezvényről, melyen ezúttal nem előadóként vettem részt. Ez volt sorrendben a 3. alkalom, hogy az irodalomtanításban résztvevők, illetve az irodalomtanítás perifériáján elhelyezkedők megoszthatták egymással tapasztalataikat. Azért is emelem ki, hogy nem csupán az adott tantárgy oktatói diskurálnak, mert véleményem szerint az írásos és digitális kultúra együtt sokkal eredményesebb lehet, így csupán egy oldalról megközelíteni egy problémát, nem elégséges. Akár irodalmi hómezőelvnek is nevezhetnénk a fent említetteket, hiszen a hómező elve szerint pusztán egyetlen központból nem lehet a fenn álló piaci-, és esetünkben talán fontosabb digitális tér változásait felmérni. A szakszerű és minél több igényt kielégítő változásokhoz, innovatív megközelítésekhez a peremterületeken elhelyezkedők észrevételeire is oda kell figyelni. Gondoljunk nyugodtan a könyvtárosokra, pedagógia szakosokra, illetve egyéb kulturális és művészeti ágakat képviselőkre. Néhány érdekes előadás kivonata a konferenciáról:

„Ha a pókot akarjuk megismerni, érdemes a hálóját vizsgálni…”

(Dr. Iker János: A közoktatásfejlesztés lehetőségei)

Az ünnepélyes megnyitó beszédeket követően rögtön kezdetét vette az egész napos konferencia. Az első előadó Dr. Iker János, az NymE – Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának igazgatója volt. Az igazgató a közoktatás fejlesztésről beszélt, a témát pedig a társadalom felől igyekezett megközelíteni, hiszen a társadalom számára nevel a közoktatás jó polgárokat. Mint kihangsúlyozta, ennek egyik eszköze az irodalom oktatása is. Lényeges problémaként emelte ki a motiváció hiányát, mely az egész magyar társadalmat áthatja. A köznevelésnek/közoktatásnak erre kell hatnia. Szóba került a PISA felmérés is, mely arról árulkodik, hogy aki gyengébb iskolába kerül, annak bizony az eredményein is tükröződik a választása. Az iskolák tehát nem tudják megfelelően csökkenteni a társadalmi hátrányokat, összességében a szinten tartás figyelhető meg. Sajnos a tehetséggondozás szempontjából is lemaradásban vagyunk. ezután a Mit is mutatnak a nemzetközi trendek? és  Milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a 21. században? kérdésekre próbálta megadni a választ az igazgató Úr.

  • Alkalmazkodó képesség – új helyzetek kezelésének képessége, egyre kevésbé alkalmasak a rutin megoldások.
  • Komplex kommunikációs és társas képesség – aki érti a szöveget, tud világosan fogalmazni az bizony sokra képes lehet, valamint ide kapcsolódik a gyors információ feldolgozás is.
  • Önfejlesztés, önmenedzselés.
  • Rendszerszemlélet.

Iker János a következő mondattal foglalta az össze az iskola feladatait: Adjon tudást, emberséget és élményeket. Ehhez kell megfelelő feltételeket teremtenie az államnak. Az igazgató úr ezután ismét visszatért a motiváció problematikájához. Sok az ismeret, azonban kevés a kapcsolat a köznapi élettel, nehéz összekapcsolni a megtanultakat a gyakorlattal – a sok információ, valamint a monotonitás kiöli a motivációt. Mi kellene az iskoláknak? jó tantervek – helyi adottságokhoz jobban igazodjon. A hétköznapi problémákra jobban reflektáljon. A társadalmat érdekeltté kell tenni az oktatásban, ez kell a sikeres képzésekhez. Továbbá a pedagógia alapelvére kell építkezni, lásd meg a pozitívumokat!

Olvasmányajánló Dr. Iker Jánostól:

McCourt, Frank: A tanárember – pedagógiai alapmű, haladóknak (moly)

Ugyanaz a forma, más tartalommal

(Gönczy Mónika: Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?)

A 2., debreceni IROM konferencia kötetének bemutatása volt Gönczy Mónika előadásának fő mondanivalója. Szakmai írások – tanulmányok, könyvbemutatók, esszék, rádió interjúk, fórum hozzászólások, óravázlatok – mellett versek, prózai írások, sőt képzőművészeti alkotások képei is bekerültek a II. kötetbe. A cél ezúttal sem lehetett más, mint az innováció lehetőségeinek meglátása a seniorok és a juniorok, tehát eltérő generációk szemével. Gönczy Mónika hozzátette, hogy az irodalom tantárgy keretein belül talán jobb megoldás lehetne, ha kevesebb művet, nagyobb mélységben tudnának tanítani, a minőségi olvasás megteremtése lenne a cél. Rendszerszerű oktatásra van szükség, a közoktatást pedig össze kellene hangolni a felsőoktatással.

Médiadesign és az olvasás

(Czémán Zsófia: Arany János balladái hipertextekben elbeszélve)

Érdeklődve vártam Czémán Zsófia prezentációját, mert tőlem sem áll távol a digitális technológia, olvasással történő összekapcsolása. Nos, a különféle megjelenítő eszközök, okostelefonok, tabletek – ebook olvasók nem tartoznak ide – megjelenésével egyre inkább megfigyelhető a kép és szöveg összefüggése, netán összefonódása. Már többről van szó, mint képernyőn megjelenő szöveg. Zsófia szavait tolmácsolva, napjainkra a szöveg képernyőre adaptálása, mindenképp megkívánja a megfelelő dizájnt. Fehér alapon fekete betűk lineáris olvasása mellett előtérbe kerül a vizualitás. Előadónk egész pontosan a hazánkban egyelőre nem túl ismert, interaktív könyv irányába indult el. Bár nem irodalomtanár, diplomamunkájának alapjául Arany János balladáinak interaktív feldolgozását választotta. Ha röviden akarom összefoglalni a gondolatait, akkor azt írom, hogy hiperhivatkozások segítségével szeretne többlet információt szolgáltatni a balladákhoz. Így a ballada olvasása közben az elemzés és egyéb hasznos adatok, információk, egy másik réteg megjelenítésével azonnal elérhetőek. Jelenleg a Hídavatás című ballada készül, a választás oka szimbolikus – hiszen a híd, mint vizuális objektum, meghatározó elem, a híd mentén végig haladva lehet értelmezni a művet.

Irodalmi kerekasztal

(Toldy ferenc iPaden nyomja a textust…)

A beszélgetés alapjául az irodalom tankönyvek szolgáltak, a diskurzus moderátora Bodrogi Ferenc Máté (Debreceni Egyetem) volt. A neves szakemberek –Gera Csilla, Bokányi Péter, Domonkos Péter, Diószegi Endre, Dobszay Ambrus, fenyő D. György, Gombos Péter, Horváth Zsuzsa, Molnár Gábor Tamás – a jelenlegi helyzet felvázolása mellett elmondhatták aggályaikat, ötleteiket. Felvetődött a lehetőségek között a kronológia elvének elvetése, azonban ezt (szerintem teljesen jogosan) senki nem támogatta. Lényeges kérdés, hogy milyen az ideális tankönyv? A tanár vagy a diák igényeinek kell megfelelni? Valóban teljesen más könyvet igényel a mai generáció? Tény, hogy az elmúlt 50 évben többször is volt változás a tankönyvek terén. Ideális tankönyv nincs, gyakorlatilag a tankönyvre csak otthon lenne szükség, tanórán nem. A magazinosodás is egy megoldás, bár a diákok furcsán reagálnak az újdonságra. A digitális tananyagok megjelenése pedig még a jövő zenéje.

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

(Dinnyés József: a daltulajdonos műsora)

Talán a legnagyobb hatással Dinnyés József előadás volt rám (a Nyugattól az Új Holdig tudna énekelni és anekdotázni). A történetei és a stílusa is magával ragadt, a zenei aláfestésről nem is beszélve. Rengeteget kaptunk tőle, szóban és dalban is. 1966-ban kezdte a pályafutását és 1985-ben jelent meg az első lemeze. (lemezek: Határtalanul, Kín és dac). Ma 3000-nél több énekelt vers köthető a nevéhez. Eddigi munkásságának megkoronázásaképp egy DVD-t készített, mely a könyvhétig valószínűleg meg is jelenik. Az összeállítás körülbelül 1400 dalt tartalmaz, mintegy 44 órányi zenei anyagról van szó! A kezelőfelület html alapú, versek soraira is lehet keresni. Leginkább iskolai- és közkönyvtárak részére készítette, segédeszköznek a különféle foglalkozásokhoz. A DVD lektora dr. Fűzfa Balázs. Dinnyés József jelenleg módszertani előadásokat tartva járja az országot könyvtárosok számára.

Aki nem ismerné: portréfilm 1998-ból

A Hajnali háztetők okostelefonon

(Mata Júlia: Hajnali háztetők okostelefonon)

Bár irodalomelmélet nem került bele, az irodalom és kultúra iránt érdeklődők számára mégis hasznos alkalmazásnak tűnik. Az alapötletet a készítőnek, a kedvenc könyvében –Szerb Antal – Utas és holdvilág – megjelenő helyszínek felkeresése adta. Mint arról beszámolt, annak idején nem volt még okostelefon, sem tablet, így jóval kevesebb információhoz juthatott hozzá az irodalmi túrázás közben. Például, hogyan is nézhetett ki a mű megírása idején az adott helyszín. Az alkalmazás kialakításában nagy segítséget jelentett a MoholyNagy Művészeti Egyetemen életre keltett, Digitális múzeum kurzus, mely azzal a célzattal jött létre, hogy a befogadás élményét kibővítse a digitális eszközök segítségül hívásával. A Hajnali háztetők az olvasás mellett, audió változatban is élvezhető, továbbá archív anyagokkal, korabeli zenékkel, képekkel, cikkekkel könnyebben tudja vizualizálni az olvasó a kor hangulatát, környezetét. Júlia a regény új felbontásával is megismertetett minket, két helyszín között 600 karakternyi szöveg olvasható, mely az 1 perc alatt feldolgozható olvasott szövegre utal, ezalatt körülbelül 50 métert sétálunk. Összesen 16 helyszín kereshető fel, mely 16 kilométernyi távot eredményez. A navigáció pedig archív térkép segítségével történhet.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Szövegtárgyak kiállítás:

P1010719 P1010720 P1010721 P1010722 P1010723 P1010724 P1010725 P1010726 P1010727 P1010728

Hozzászólás

Digitálisan támogatott oktatás – B.Y.O.T.

Nemrég zajlott a Digitális Nemzedék konferencia, melyen jelen voltam. Természetesen több “jógyakorlat”is bemutatásra került, azonban valamit még  hiányoltam. Nem igazán találkoztam olyan előadással, mely iskolákban hasznosítható konkrét applikációkról szólt volna. Valljuk be, vagy inkább nézzünk körül, a gyerekek többsége már okostelefonnal jár-kél. A gond az, hogy nem tudják kamatoztatni a benne rejlő lehetőségeket. Én legalább is ezt tapasztalom. Főleg szórakozásra használják, értem ezalatt a Facebook használatot, mely nélkülözése szinte már fájdalommal jár számukra, illetve a különféle bugyuta játékokat. A szülő meg sok esetben nem ért a “kütyü”-höz. Csupán a mobilinternet megléte szabhat határokat…Lehet, hogy az oktatásban tényleg reform kellene? Esetleg megtanítani a gyereket arra, hogy mire használhatja a technikát? Talán az eredményességben is tükröződne a váltás.

Két napja épp a The New York Times oldalán jártam és egy figyelmemet egy érdekes cím ragadta meg (Digitally Aided Education, Using the Students’ Own Electronic Gear). Az írás a digitális eszközökkel támogatott oktatásról számol be. Az eszköz használattal kapcsolatos egységes véleményről nem adnak számot, az azonban tény, hogy egyre több helyen próbálkoznak bele csempészni az órai munkába a digitális eszközöket. A cikkben olvasható, hogy a gyermekek saját, már meglévő arzenálját kívánják bevetni erre a célra, ennek a rövidítése a B.Y.O.T. “Bring Your Own Technology”. Világos, hogy az USA-ban található oktatási intézmények sem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, mely lehetővé tenné, hogy minden egyes diáknak adjanak akár okostelefont, akár tabletet – és/vagy iPhonet vagy iPadet. Erről számol be Elliot Soloway, a University of Michigan professzora. Mondjuk ki, a legkézenfekvőbb megoldással operálnak. Az oktatók az egyes felméréseket elektronikus kvízekkel oldják meg, a gyerekek pedig egymás írásait tudják megosztani és véleményezni, kommentelni.
Soloway aggodalmát is kifejezte, miszerint az eszközpark nem egységes, ez pedig nem biztos, hogy növeli az oktatás hatékonyságát.

Roy Pea, a Stanford professzora, aki társszerzője a Nemzeti Oktatás Technológiai Tervnek (National Educational Technology Plan), mely a technológiával támogatott oktatást támogatja, szintén kételyeinek adott hangot. Ő tette fel a következő kérdést az iskolavezetőknek: – Miért örülnek ennyire az új eszközöknek, melyeket pár éve még nem kívánták a tanteremben látni?

“Make sure you have your device and that it’s charged.” Levene, Jessica

A cikk a The Volusia County School District példáját tárja elénk válaszképp, ugyanis 2 évvel ezelőtt még tiltották a mobiltelefonok használatát a régióhoz tartozó iskolákban. A B.Y.O.T. azonban megváltoztatta a vezetők véleményét. Érdekes volt olvasni, hogy a tanárok a váltás óta nem panaszkodtak a technikai háttérre, sőt azt vették észre, hogy a tanulók sokkal aktívabbak az órákon, a tanulást pedig sokkal izgalmasabbnak tartják saját eszközeiken. Csupán az okoz gondot, ha a diákok elfelejtik feltölteni a készülékük akkumulátorát. Természetesen a felsőbb vezetők aggódtak, hogy mi lesz majd a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező gyermekekkel, de megfigyelték, hogy az eszközpark kifinomultsága köszönő viszonyban sincs a szülők anyagi helyzetével.
Dana Zacharko, aki 5. osztályosokat tanít a Woodward Avenue Általános Iskolában (Woodward Avenue Elementary School), arra bíztatta tanítványait, hogy vigyék magukkal a meglévő készülékeiket az óráira, ennek oka, hogy olyan alkalmazásokat (app) talált, mely meggyőzte őt arról, hogy átgondolja a tanítási módszereit.

Kiragadtam még 4 mondatot a cikkből:

“…use many different devices is not a handicap because they are all using the same lessons on the Internet.” (a különböző eszközök használata nem gátol, hiszen mindnyájan ugyanazt használják a neten)

“On a smartphone, there are no limitations. “This is the world they live in and we’re bringing it into the classroom.” (Okostelefonon nincsenek határok. Ezt a korlátok nélküli világot visszük be a tanterembe )

“The Internet is the great equalizer,” (Az internet nagyszerű kiegyenlítő)

Hozzászólás

Digitális nemzedék konferencia – Plenáris előadások

Március 2-án Digitális nemzedék címmel ismételten konferenciát rendezett az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Azért írtam, hogy ismételten, hiszen az első, azonos névvel rendelkező szakmai rendezvény tavaly zajlott, közel 400 résztvevővel. Idén a regisztráltak száma meg is haladta a 400 főt, bár véleményem szerint nem voltunk ilyen sokan. A konferanszié szerepét Lévai Dóra, egyetemi tanársegéd vállalta magára, a konferenciát pedig a dékánhelyettesi köszöntő nyitotta meg. Dr. Perjés István beszédében kiemelte, hogy más tanári attitűd, szemléletváltás szükséges. Poszt korszakban élünk, ahol a szellemi tulajdon védelme új értelmet nyer. Leleményesnek találtam a megosztáshoz kapcsolódó Prométheuszi hasonlatot, aki ellopta a tüzet az embereknek. Azonban az a kijelentés, mi szerint már nem érdemes a tudást birtokolni, kissé torz képet festett elém. Professzor Úr azzal zárta gondolatait, hogy minden lényeges információt és tudást osszunk meg.

A tudás megosztás első fázisában három, plenáris előadást hallgathatott a nagyérdemű. Nézzük szép sorjában, az első előadó Ujhelyi Adrienn volt, prezentációjának címe: Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szemszögből. Amilyen izgalmasnak ígérkezett az előadás a cím alapján, olyan kiválóra is sikeredett, már szerény személyem szerint. Ujhelyi Adrienn a szociális kontextus vizsgálataival párhuzamban a mai generáció élőhelyének számító virtuális környezettel, a facebook-al és a különféle web2-es technológiákkal is foglalkozik. Nos, az internet által bekövetkező változásokat Adrienn több szintre osztotta: individuális-, interperszonális-, csoport- és társadalmi szint. Az individuális szintnél került megfogalmazásra az identitás laboratórium vagyis, az egyének különféle szerepeket próbálhatnak ki. Kissé bizarr volt ugyan hallani, hogy a fiatalok hány százaléka bújik az ellenkező nem szerepébe, az arc nélküliség erre is alkalmat ad. Fontosabb talán, hogy az egyes konfliktusok leküzdésében is segíthet az internet, pont az arcnélküliség által. Továbbá az internet addikció mellett sem mehettünk el szó nélkül.
Érdekes volt még az interperszonális szint bemutatása is, mely során az online kommunikáció hatásait foglalta össze az előadó. A 90-es évekbeli megállapításokat állította párhuzamba napjaink véleményével.
Tetszett továbbá a bennszülöttek és bevándorlók mellett a digitális család megközelítés is. Tán a nevelés új eszköze lenne az internet? Hallhattunk továbbá a szülő-gyermek-, és az online kortárs kapcsolatokról is. Röviden és nagyon tömören összefoglalva meg kell alkotni az együttélési szabályokat, ugyanis az internet és a közösségi oldalak megosztási áramlata figyelmet igényel – pl: cyber bulling és sexting. Érdemes lesz elolvasni a kész tanulmányt is, csak ajánlani tudom.
A második előadás, a Csányi Márton – Nagyistók Máté – Nyárai Gerzson nevével fémjelzett: Y diagnózis, a Köz-Média, kissé meglepett. Nem is tudom, hogy üde színfoltnak, vagy kissé komolytalannak ítéljem meg. Elég tág kereteket biztosított ez a szakmai diskurzus, hiszen a fiatalurak nem épp a konferenciákon megszokott stílusban adtak elő. Szó se róla, tiszteletreméltó a kezdeményezésük, de legközelebb lehetnének kicsit összeszedettebbek. Igyekeznek összekötni a szórakoztatást a komoly témák feszegetésével, melyhez szakértőket is bevonnak. Lényegében online elérhető videó sorozat segítségével próbálnak segítséget nyújtani a következő generációnak.
Végül, de nem utolsósorban, Z. Karvalics László szólalt fel, Mangalány mondja: közeledik a „digitális beavatottak” ideje. Z. Karvalics írásait szívesen olvasom, élőben azonban még nem sikerült meghallgatnom, úgyhogy eme hiányt is sikerült pótolnom. A fent említett prezentáció a digitális bennszülött fogalmat próbálja értelmezni és bővíteni. A lényegi mondandóhoz 3 mesebeli karakter (Piroska, Hamupipőke, manga lány) összehasonlításával jutottunk el. A három karakter, három eltérő világ képviselője, netán szimbóluma. Napjaink információs társadalma a mangalányhoz kapcsolható. Az egyes nemzedékek összehasonlítása során azonban nem csak a fenti szereplők nyújtottak segítséget, Z. Karvalics a digitális kultúra, számítógépes játékok irányából történő megközelítést is alkalmazta. Karvalics úr írását is ajánlom olvasatra, szokásához híven ezt is nagyon jól összerakta, ha fogalmazhatok ilyen póriasan.
A konferencia egyéb előadásairól majd később számolok be.
Akinek felkeltettem az érdeklődését, az bátran forgassa a tanulmánykötet, itt elérheti.

Hozzászólás

E-könyv olvasós tapasztalatok

Elérkezett az ideje, hogy összefoglaljam a megszerzett e-könyv olvasós tapasztalataimat. Január 4-én került a birtokomba a 6″ Basic New. Azaz, több mint 2 hete használom a masinát. Minden funkciót, alkalmazást kipróbáltam, az olvasástól kezdve, a sakkon át, egészen a képnézegetésig. Először is az akku strapabírására voltam kíváncsi, hiszen sok helyen írták, írják, hogy akár 1 hónapig is használható az olvasó egy feltöltéssel. Az elmúlt 17 napban a töltöttségi állapotot jelző ikon még mindig maximális mennyiséget mutat. Úgy gondolom ez elég meggyőző adat lehet a (magamfajta) kétkedők számára. Természetesen akadt némi szépséghiba is, hogy ne csak dicshimnuszokat zengjek. Az első meglepetés rögtön az olvasó indítása után fogadott, a miértre pedig a magyar nyelvre lefordított menü adja meg a választ. Nem igazán tudom megérteni, hogy az Applications kifejezést miért nem sikerült átültetni a magyar nyelvre. Az Alkalmazások megnevezés egy karakterrel sem lenne hosszabb, azonban a programozók hanyag eleganciával ragaszkodtak a szakszerű angol kifejezéshez. Hasonló nyelvi hiba található a könyv olvasása közben előhívható, helyi menüben is, ez esetben a “Close book” felirat helyes fordítása állította megoldhatatlan probléma elé a fejlesztőket. Gondolom a fenti szoftveres hibák némi nyelvi ráncfelvarrás után orvosolhatók lesznek. Bizonyára lesz letölthető firmware (készülékünket vezérlő szoftver) frissítés, mely leküzdi a magyar nyelvű változat jelenlegi akadályait.

Főmenü

Főmenü

Főmenü

Bekapcsolás után találkozunk készülékünk főmenüjével, ezt gyakorlatilag 2 részre oszthatjuk, a 6″ 2/3 részét a felmásolt vagy olvasott dokumentumok információi foglalják el, míg a képernyő alján a menü található. Az elmaradt fordítás ellenére is könnyen navigálhatunk benne, nincs semmi bonyolítás. A könyvtár megnevezésű blokk értelemszerűen 🙂 a gyártó által és általunk rátöltött e-könyveket tartalmazza. A jegyzetek menüpont elérése után az általunk kimásolt szövegrészletekkel találkozhatunk. Az Applications a további szórakozásunkat szolgálja (lásd Csak olvasáshoz? c. részt). Végezetül a Beállítások menüpontja következik.

Beállítások
Annak érdekében, hogy olvasónk valódi kezesbárány legyen, több beállítást is végrehajthatunk. Pontosabban személyre szabhatjuk. Megadhatjuk, hogy a szoftver milyen nyelven jelenjen meg, a gombokhoz funkciót rendelhetünk, valamint a dátum és idő adatokat is állíthatjuk. Akinek van kedvenc rajza vagy fotója, az beállíthatja kezdőképernyőnek, ami indítás után megjelenik.

Olvasás élmények
menüKorábban már beszámoltam arról, hogy a kijelző Vizplex, tehát nem a legújabb fejlesztés, azonban ez egyáltalán nem zavaró. Az olvasás élménye így is tökéletes, teljesen szembarát a technológia, nem fárasztó a képernyőt bámulni. Kissé komikus, hogy a kezdeti időszakban, néhány alkalommal a papírkönyvek esetében jól bevált és megszokott lapozási technológiát szerettem volna alkalmazni… 🙂 Kicsit fura volt a gombnyomkodás, de sikerült megszokni. Attól sem kell tartani, hogy elfelejtjük, hogy hol tartottunk egy-egy könyv olvasása során, hiszen 2 kattintás és már kész is a könyvjelző. Valamint keresni is lehet a szövegben. A jegyzetelés funkció egy kicsit mást jelent, mint első hallásra gondolná az ember. A lényege, hogy adott szövegből ki tudunk emelni részleteket, akár egy egész oldalt is, és azt menthetjük el szövegként, vagy képként. A gyengén látóknak is tudok örömteli információt nyújtani, nos a karakterek mérete változtatható, így senkinek sem okozhat gondot az olvasás. Mit állíthatok még be az olvasás során? No, akkor sorolom a lehetőségeket, betűtípus, kódolás, sorköz, margók, kép frissítés, szöveg zárása (jobbra, vagy balra). Idegen nyelvű szöveg esetén hasznos segítség lehet az olvasón található szótár, melyet további szótárakkal lehet bővíteni.

Csak olvasáshoz?
Az olvasás mellett rendelkezésünkre áll egy-két alkalmazás is, mely szórakoztat vagy épp hasznos lehet. Nos értelemszerűen ezen kiegészítőket az Application menüpont segítségével tudjuk elérni. Ha kedvünk támad játszani, akkor választhatjuk a kígyó, kosinka, sakk és sudoku előre telepített alkalmazásokat. De ebben a szekcióban kapott helyet a szótár, a naptár és a számológép is.

Összegzés
Lekopogom, a fordítás elmaradás mellett egyéb hiba nem jelentkezett, minden formátumot kezel, és gyors. 🙂

Hozzászólás

« Newer Posts · Older Posts »
%d blogger ezt kedveli: