Archive for web2.0

Visszatekintés 2012-re

A 2012-es esztendőben valamivel több, mint 5,500 látogatás történt az oldalon, köszönet érte! Remélem 2013-ban is rászolgálok a figyelmetekre.  A részletes kimutatás a következő linken érhető el:

Click here to see the complete report.

Hozzászólás

Tartalommegosztás

A tartalommegosztás témakörén gondolkodva először is az emberi kommunikáció szerepe villant fel előttem, hiszen a kommunikáció során különféle tartalmakat közlünk társainkkal és ez a folyamat bizony egyidős az emberiséggel. A kommunikáció vezérfonalát gombolyítva viszonylag gyorsan el lehet érni a kommunikációs modellekhez.

Először a Jacobson-féle nyelvi modellt lehet megemlíteni, melynek ábrája mindenki számára ismerős lehet. A modell kiemeli a hatékony kommunikáció meghatározóit, azonban a visszacsatolás jelensége már nem jelentkezik benne. Nos, említettem, hogy a közlés folyamata az egyik legősibb cselekvés, felmerül tehát a kérdés, hogy miért is zajlik le egy ilyen folyamat? Ennek megválaszolásában nyújtanak segítséget a nyelvi kommunikáció alapfunkciói. Ide tartozik: Emotív-érzelmi, konatív-felhívó, fatikus-fenntartó, metanyelvi, poétikai és referenciális-közlő, tájékoztató funkciók. (Fülöp, 1996)

  • referenciális funkció a kontextusra irányul, a megismeréssel kapcsolatos, számos üzenetben ez az uralkodó, mivel a kommunikáció célja az ismeretátadás
  • emotív vagy expresszív funkció a feladóra, illetve az üzenet tárgyára utal, kifejezi a eladónak a magatartását azzal kapcsolatosan, amiről beszél
  • konatív funkcióa címzettre irányul, felszólítást, parancsot hordoz
  • fatikus funkcióa kontaktusra irányul, célja a kommunikáció létrehozása, fenntartása, a csatorna működésének ellenőrzése
  • metanyelvi vagy magyarázó funkció feladata a kód ellenőrzése, annak ellenőrzése, hogy a felek értik-e egymást
  • poetikai funkció magára a közleményre irányul, a kifejezésre (Jacobson, 1969).

A Jacobson féle ábrát érdemes tovább értelmezni, a közvetítő csatorna, a kódolás, az irány és az idő szempontjából. Amikor Jacobson megfogalmazta az alapfunkciókat, még nem létezett internet. Azonban a közlemény, amint azt a hírközlés általános modelljéből leolvashatjuk, valamilyen csatornán jut el a címzetthez. Korábban a tartalommegosztás csatornája az élőnyelvi beszéd, a telefon és a nyomtatott dokumentum voltak. A tartalommegosztás tehát közel sem volt olyan hatékony és gyors, mint napjainkban. Érdekes még a térbeli és időbeli összevetés is, hiszen a közlés ideje, valamint az elérhetőségének ideje sem mellékes. (Fülöp, 1996)

Az igazi áttörés természetesen a legjelentősebb információs forradalomnak köszönhető, melynek következtében megjelent az internet, mint nyílt platform. Mindenki előtt megadatott a lehetőség, hogy különböző tartalmakat osszon meg ismerőseivel, vagy a világ bármely pontján élőkkel (Médiatörténet, 2006). Ráadásul a tartalmak különböző típusai váltak megoszthatóvá. Mint láthattuk, korábban csak hang, illetve szöveg és képi tartalmat voltunk képesek megosztani. Azonban az internet és technológia fejlődése lehetővé tette olyan platformok kialakítását, melyek több fájl kiterjesztést – ezáltal többféle tartalmat- is megoszthatnak. Ide tartoznak a kép- és videó megosztók, podcastek, elektronikus könyvtárak, online prezentációkészítő- és megosztó platformok. Gyakorlatilag az összes dokumentumtípus elérhetővé válik a globális hálózat segítségével.
Mint említettem, a fenti modellből hiányzott a visszacsatolás jelensége és jelentősége. Az internet megnyitotta az utat a közvetlen visszajelzés, a kétirányú kommunikáció felé is. A felkerülő tartalmakat tehát bárki véleményezheti, címkézheti, letöltheti. A térbeli és időbeli korlátok megszűntek, bárki bármikor hozzáférhet a tartalmakhoz, hiszen az internet felhalmozza és archiválja az eddigi ismereteket.

Web1.0-től, a web2.0-ig

Napjaink információs túlcsordulása az internetnek tudható be, azonban érdemes egy kicsit jobban utána járni annak, hogy hogyan is jutottunk el a kezdetleges hálózati kialakítástól a tartalommegosztásig. A megvalósítás első lépéseként tehát egy olyan hálózatot kellett kialakítani, amely kevésbé volt sérülékeny, vagyis nem egy központ köré épül fel. Ebben az esetben még nincs szó a web-ről, csupán kezdetleges információcsere jöhetett létre, ráadásul a vizualitás legalacsonyabb fokán, mindössze karakteres felületen. Ekkor fejlesztették ki a következő lehetőségeket: newsgroup, telnet, e-mail, illetve ftp. A közösségi szempontból legfontosabb megoldások azonban csak a world wide web kialakulásával kezdtek elterjedté és közkedveltté válni.
A web1.0 során is lehetőség nyílt honlapok készítésére (és ez által tartalmak megosztására), azonban az első generációs internet használatát, a társadalom többségét illetően a passzív befogadás jellemezte. A 2000-es évektől már egyre inkább elterjed a web2.0 kifejezés, mely O’Really nevéhez fűződik. Leginkább az interaktivitás emelhető ki a 2. generációs médiából, továbbá a multimodalitás is jellemzi. Kicsit áttérve a tudásmegosztás témakörére, világosan látszik, hogy maga az új média nem kimondottan az új tudások létrehozását jelenti, sokkal inkább a meglévő ismeretek újra értelmezése és szerkesztése a megfigyelhető (Koltay, 2011). Az újjászervezés révén egyre szélesebb körben lehet hozzáférni a tartalmakhoz, azonban egyazon tartalom többféle átirata, értelmezése sok esetben minőségi problémákhoz is vezethet. Kérdésessé válik a relevancia.

Tartalommegosztás a munkakörnyezetben

1. For-profit szektor

Egy jól működő szervezethez hatékony információ (tartalom) és tudás áramoltatásra van szükség (Davenport – Prusak, 2000). Már esett szó arról, hogy az internet egy globális hálózat, mely lehetőséget biztosít bárki számára a tartalom megosztásához. Ennek következtében tudásunk sokkal széleskörűbb lehet, ráadásul gyorsabban bővül és frissül. Ezt pedig a vállalati szféra is felismerte. Különféle megoldási javaslatokat dolgoztak ki a hatékonyság növelése érdekében. Extranet és intranet is szóba jöhet, tehát beszélhetünk vállalaton belüli, illetve vállalatok/ intézmények közti hálózatos megoldásról is. A profit orientált szektorban a gyors és pontos tartalom, döntő jelentőségű, hiszen új piacok elérését és egyben bevétel növekedést is eredményezhet (Davenport – Prusak, 2000).

2. Non-profit szektor

A non-profit jellegű intézményekben is tartani kell a lépést a korral. A legjobb példának a könyvtárak tekinthetőek, gondoljunk akár közművelődési-, akár vállalati-, akár felsőoktatási könyvtárra. A könyvtár alapvető funkciójának tekinthető az információ és/vagy tartalom beszerzése, feltárása, raktározása és szolgáltatása. Arról nem is beszélve, hogy a web2.0 világában a könyvtár lehet azaz információs központ, mely segítséget nyújthat a releváns és hiteles információk, tartalmak biztosításában. Nos, ez a tevékenység lehet külső webes források feltárása, vagy a meglévő és felhalmozott tartalmak digitális szolgáltatása.
A könyvtárakban folyó digitalizálási munkát össze kell hangolni. Ennek alapvető feltétele többek között az egységes nyilvántartás. A teljes körű nyilvántartás olyan többszintű rendszerben valósítható meg, amelyben követhető a digitális objektumok és projektek útja az intézményi szinttől az országos szintig, illetve biztosítható a bekapcsolódás az európai többnyelvű nyilvántartásba (Országos Könyvtári Digitalizálási Terv, 2005).
Ezen kívül a jogi szempontokat is figyelembe kell venni. A jogi szabályozás számos területen nem tudja követni az elektronikus dokumentumok széles körű elterjedése során felvetődött új kérdéseket. A joggyakorlatban lévő bizonytalanságok tisztázására folyamatos szakértői tevékenység szükséges, amely gyakorlati szempontból veszi számba a jogszabály-módosítások lehetőségeit. Kezdeményezni kell(ene) ezen törvények módosítását, javítását, létrehozását.

Mit használ a könyvtár a tartalommegosztásra:

  • blogok
  • wikik
  • képmegosztók
  • videó megosztók
  • intranet

Külön kiemelendő:

A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), mint tartalomszolgáltató, hiszen folyamatosan gyarapszik és egyre több formátumban ad közre érdekes és értékes köteteket.

A DIA (Digitális Irodalmi Akadémia), mely 1998 tavaszán jött létre. Küldetése a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.

Az MDK Magyar Digitális Képkönyvtár 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény célja, az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegye, határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl – kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra).

Tartalommegosztás a hétköznapokban – szórakozás, magánélet

Eddig a pontig meglehetősen formális tartalommegosztásról beszéltem, azonban a közösségivé vált web igyekszik megfelelő táptalajt nyújtani a szórakozás magvainak is. Az elvetett magok kikeltek azonban a fejlődés során, jó néhány vadhajtással is számolni kell. Egyre több a nem legálisan közzé tett, szerzői jog hatálya alá eső tartalom. A könyvkiadók mellett a zene- és filmipar szenvedi el a legnagyobb károkat a kalózkodás miatt. Egyre több fájlcserélő platform jön létre, világviszonylatban talán a piratebay a legismertebb. Megoldás egyelőre nincs…

Legközelebb a megosztást lehetővé tevő eszközökről ejtek pár szót.

Felhasznált irodalom:

Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. [fordította: Andó Éva] Budapest: Kossuth Kiadó, 2001. 195. p.

Fülöp Géza: Az információ. Budapest, 1996.
http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/
[Letöltve: 2012.11.15.]

Koltay Tibor: Új generációk, új média, új írástudások. In: Könyvtári Figyelő, 2011. 2. szám
http://ki.oszk.hu/kf/2011/07/uj-generaciok-uj-media-uj-irastudasok/
[Letöltve: 2012.11.19.]

Kommunikációelmélet – kommunikációs ismeretek (e-learning tananyag).
http://www.ektf.hu/user/balint/moodledata/16/tananyag/obj/ie_0065_0_0_0/0065_0_0_0.htm
[Letöltve: 2012.11.19.]

Országos Könyvtári Digitalizálási Terv: 2007-2013.
http://ki.oszk.hu/content/orsz-gos-k-nyvt-ri-digitaliz-l-si-terv-2007-2013-national-digitisation-plan-libraries-2007-2
[Letöltve: 2012.11.20.]

Szabadbölcsészet: Bevezetés: Információs forradalmak. (2006) http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=541&tip=0
[Letöltve: 2012.11.20.]

Hozzászólás

Netgeneráció: 4. rész, Társadalom történeti megközelítés

A netgenerációt körülvevő új környezet megértéséhez érdemes történelmi szempontokból megvizsgálni a társadalmi változásokat. A történelem könyvében egészen az ókori görögökig érdemes visszalapozni. Ennek oka, hogy részben a korabeli görög államok vezetői rakták le a mai demokrácia alapköveit. Maga a demos szó is görög eredetű, jelentése nép. Miért fontos ez számunkra? A válasz egyértelmű, hiszen a demokrácia intézménye jótékony hatást gyakorolt a társadalmi változásokra is. Említésre érdemes Kleiszthenész aki reformjaival továbbvitte Athént a demokrácia felé. Az egyes tudományok pedig fejlődésnek indultak. Jelentős változások történtek!

Egy folyamatosan fejlődő társadalomban élünk és dolgozunk, érzékelhetjük, hogy minden egyes év egy kicsit eltér a megelőzőektől. De a legtöbb változás csupán kismértékű és fokozatos, ebből adódóan a munkánkat is a jól bevált, megszokott gyakorlattal végezzük. A nagy változás az bizony teljesen más (már a Görögöknél is láttuk), hiszen befolyásolja a társadalmi rendszert, a már említett rutin pedig ebben az esetben akadályozza a szakmai fejlődést. Alkalmazkodnunk kell az új környezeti viszonyokhoz. A történelem ismét jó példával szolgálhat, nem is szükséges túlságosan messze kitekinteni a múlt irányába. Kelet-Európában a Szovjetunió katonai ereje mind a társadalmi, mind pedig a politikai fejlődés gátját képezte. Azonban 1989-ben a hatalmi struktúra végleg összeomlott, hiszen ez a rendszer nem volt képes tanulni, megújulni, alkalmazkodni az újabb és újabb szituációkhoz. Kissé elnagyoltan mondva, a Szovjetunió kiment a divatból.

Mint a fenti példa is jól mutatja, nagy változások igenis vannak. Hasonló jellegű és mértékű változást idézett elő az információtechnológia megjelenése is. Már a 90-es évek közepén megjelent olyan tanulmány (WTO, 1996), mely azt sugallta, hogy az információtechnológia olyan mértékben változtatja majd meg a mindennapi életünket és a társadalmat, mint az ipari forradalom tette azt korábban. A kilencvenes évek közepén talán radikális kijelentésnek tűnt. Közel 20 év távlatában azonban azt mondhatom, hogy most még időszerűbb ez az állítás. Egy hihetetlen mértékű változás közepén helyezkedünk el. Az információtechnológiai fejlődés pedig adatok és a belőlük kinyert információk sokaságával áraszt el bennünket. Érezni is lehet a hatását, egyrészt a társadalom minden részében, másrészt az összes, szociális jelleget öltő intézményben. Visszakanyarodva az 1990-es évekre, az emberek többsége a digitális forradalmat technikai változások egy típusával azonosította, hiszen akkor még a személyes kapcsolatok, a szakmai tevékenységek érintetlenül maradtak az információtudománytól. (Hoiivik, 2004) De napjainkban már egészen egyszerűen kijelenthetjük, „az információtechnológia olyan mértékben változtatja majd meg a mindennapi életünket és a társadalmat, mint az ipari forradalom tette azt korábban”. Arról nem is beszélve, hogy az ipari forradalom is technológiai változásokkal kezdődött, de a társadalom és a kultúra átalakításával ért véget. (Schama, 2004)

Az acél és a gőz ötvözete bomlasztó technológiát alkotott meg. Az uralkodó, az egyház és a nemesség ereje az átlagos polgárok erejévé alakult.” (Schama, 2004)

Mit is idézett elő az ipari forradalom? A mezőgazdaságról áttevődött a hangsúly a gépesített termelésre. Ezzel szemben a digitális forradalom a kézzelfogható termékektől átvezet a szellemi termékekre. “Kézzelfogható” termékek gyártása helyett, inkább szövegeket írunk, és előadásokat tartunk. Ezzel el is érkeztünk az új társadalmi forma megjelenéséhez, melyet több névvel is felcímkéztek: poszt-indusztriális-, poszt-modern-, információs-, sőt hálózati társadalomként is emlegetik. Mindegyik név ismert, de egyik sem túlságosan pontos. Ha az információs társadalom megnevezést nézem, akkor az nem világít rá teljesen az interaktivitásra, túlságosan statikus. Talán a hálózati vagy hálózatos társadalom megjelölés a legtalálóbb. Eddig világos, de hogy lesz ebből a tudás társadalma?

A tudást rendszerezett médiumok közvetítik, például könyvek és különböző dokumentumok, valamint sokféle személyes kapcsolat, a kötetlen beszélgetéstől egészen a mentor-gyakornok viszonyig. A tudás úgy keletkezik az információból, ahogyan az információ létrejön az adatból. Az információ tudássá alakításában gyakorlatilag minden munkát az ember végzi. A tudás (vagy ismeret) egy döntési folyamat során felhasznált, megtanult és hasznosított, aktivizált információ (Mészáros, 2001).

A tudás az összefüggéseiben tekintett információ”. Az információt tehát kontextusba kell illesztenünk, és addigi ismereteinkhez kell kapcsolnunk ahhoz, hogy tudás váljon belőle. (Nyíri, 2000)

Azonban

A tudástársadalom lényegében először is az információs társadalom szociális és kulturális dimenzióját jelenti. Ez a megközelítés tehát nem az információ és a tudás megkülönböztetéséből indul ki, hanem abból, hogy a tudástársadalom – eltérően az információs társadalomtól – a tudás társadalmi tőkévé alakítására koncentrál. A civilizációvá válásnak ez a momentuma az, amikor a technikai-technológiai lehetőségek a társadalom újraszervezésében hasznosulnak, rajtuk keresztül már nemcsak tudáselemek (információk, adatsorok), hanem tudások áramolnak. A tudás itt sajátos szervezettségi jegyekkel ellátott kontinuum, amelyet az informatikai hálózatokon keresztül osztanak el, s amely a társadalmi tőke részévé válik (de nem azonos azzal). (Varga – Ugrin, 2007)

Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen követelményeknek feleljen meg a netgeneráció? Nos, a tudástársadalom leírása egyértelműsíti a válaszadásom. Részt kell vennie a tudás társadalmivá tételében. Ehhez pedig minden eszköze meg is van, internet, közösségi oldalak, blogok, mikroblogok, chat és még sorolhatnám. Számukra azért jelenthet könnyebbséget, mert ebbe a közegbe születtek bele, sokkal korábban lépnek kapcsolatba a környezet által felkínált technikai lehetőségekkel. Náluk még nem áll fent a megszokás és a jól bevált, begyakorolt mechanizmusok gátja.

Felhasznált irodalom

MÉSZÁROS Anikó: Kis információs társadalmi körkép.  In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,   2001.5.
NYíRI Kristóf: Globális társadalom, helyi kultúra. In: Az információs társadalom. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA, 2000. 49., 61. p.
HOIIVIK, Tord: Enter the dragon. From print to web in library education. In: Festschrift for Wanda Pindel, Jagiellonian University of Cracow, 2004. http://home.hio.no/~tord/krakow/long/long.htm
SCHAMA, Simon: Citizens: A Chronicle of the French Revolution. Penguin, 2004.
UGRIN Emese – VARGA Csaba: Új állam- és demokráciaelmélet. Századvég Kiadó. Budapest, 2007. 376 p.
WTO: Information Technology Agreement, 1996

Hozzászólás

Netgeneráció: harmadik rész, norvégiai kitekintés

Egész egyszerűen hihetetlennek tűnik, de már három éve, hogy Norvégiában tanulhattam. Nyelvet, könyvtáros szakmát és digitális eszközök tanításba és tanulásba implementálását. Úgy érzem itt kerültem először szembe a netgeneráció irányába történő nyitással, legalább is tudatos formában. Kezdeném először azzal, hogy a felsőoktatásba bekerülteket remek körülmények várják. Nem nehéz kijelenteni, igazán inspiráló a környezet. Ennyivel azonban nem lehet leírni a különbségeket. Eddig nem neveztem meg, most pótolom a hiányt, az Oslo University College (HiO)-ról, azon belül is az átalakított könyvtárról írok. Miért is kerül szóba egy felsőoktatási könyvtár? Az oktatásba fektetett hatalmas összegeket igyekeznek jól felhasználni, hogy a befektetett pénz magasabb szintű tudásban kamatozzon. „A könyvtár egy olyan hely ahol csendben kell lenni és tele van poros könyvekkel.” Nos ezzel a felfogással szakítani kell. Norvég barátaink első lépésben felmérték a meglévő és jövőbeni igényeket. Az eredmények ismeretében radikális váltást kezdeményeztek. A könyvtárból, tudásközpont lett, és ez a névben is jelentkezett – Learning Center. A névváltás persze nem hozna hatalmas áttörést, ezért funkciót bővítettek és szolgáltatásokat reformáltak. Nézzük sorjában ez miben ölt testet. Több hatalmas teret alakítottak ki annak érdekében, hogy a csendes könyvtár jó része, élettel teljen meg. Nem hiába voltak/vannak olyan álláspontok, mely szerint a könyvtár az a bizonyos harmadik hely. Az első funkciós váltás tehát a közösségi élettér meghonosítása volt. A könyvtár menedzsmentje levonta a konzekvenciákat a tanulási szokásokban bekövetkező változásokról is. A jellemző vonás, hogy a hallgatók kis csoportokat alkotva szeretnek tanulni. Ennek megfelelően 5-6 fő számára kényelmes laborokat alakítottak ki, részben könyves, részben pedig digitális közegben. A digitális alatt értem a szélessávú internetelérést és egy hatalmas LCD kijelzőt. A labort azonban ne egy ablak nélküli, elfalazott helységnek képzeljük. Hatalmas üvegfelületekkel ellátott, otthonos kis közegek a könyvtári tér közepén. Pár sorral feljebb említettem, hogy könyves környezet. Valóban akad miből válogatni, ha szakirodalom szükségeltetik. De elképedtem a látványtól, hogy 2 hetente 1 elég terebélyes konténert tesznek tele, méghozzá könyvekkel. Könyvtárosként ilyet megélni, magyar viszonyok mellett gyakorlatot szerezve, elképzelhetetlen volt. A titok, nevezzük inkább információnak, valószínűleg az intranetben rejtőzik. Először nem értettem, miért nyomtat mindenki tömérdek oldalt. Aztán megfigyeltem, hogy az OPAC bizony össze lehet kötve egy intranettel, ahonnan a megfelelő jogosultsággal rendelkezők letölthetnek dokumentumokat, melyeket persze ki is nyomtathatnak. Ez lenne a print-on-demand. A sikert a felhasználói igények folyamatos felmérése alapozza meg. Létrehoztak és folyamatosan fejlesztenek egy tanulási környezetet. Nem mellesleg jómagam is részt vettem egy ilyen feltérképezésben, melyet a menedzsment számára be is mutattunk, továbbá publikálni is sikerült. [1]

2nd floor

A poszt bevezető részében írtam, hogy digitális eszközök szerepéről is képet kaphattam. Ez lehet a második kulcs a sikerhez. Idomulni a hallgatóhoz. Mit jelent ez? Röviden úgy fogalmaznék, hogy a web2.0 teljes fegyverarzenálját, blog, videó-, kép-, hang (podcast) megosztás. Természetesen professzionális körülményeket teremtettek a videó szerkesztés területén is. Hihetetlenül ösztönző volt! Megtanulni a jó beállítást, szerkesztést és vágást. De ne gondolja senki, hogy a szakmai blog írása mentesített a személyes kapcsolattartástól. Anélkül nem is működhetne az oktatás, oktatóra/mentorra szükség van, méghozzá nem pusztán a virtualitásban. Összességében fejlesztik a digitális tudást, kreativitást és a véleményező, kommentelő készséget. Rengeteget tanultam kint, egy jól működő, netgenerációs igényeknek megfelelő közegben.

[1] Bibliotekets indre liv. Bok og bibliotek nr. 2, 2010, s. 38-40.

Hozzászólás

Dict – szótár Firefoxon ‘is’

A címben már említett böngésző kiegészítői közt kutakodva leltem rá a Dict nevű alkalmazásra. Egész pontosan a Dict.cc Translation 3.2-es verziószámú szótárra. Miben is tér el a szokványos szótáraktól? Lehetővé teszi, hogy bárki megossza a szókincsét a világgal. Bárki lehet a szótár fejlesztője, hiszen hozzáadhat, javíthat már meglévő fordítási javaslatokat. Tipikus web 2.0. mely aktivizálja a felhasználót. A szótár adatbázisa így

Dict

nem meglepő módon, ingyenesen letölthető és hasznosítható. Egyenlőre 25 nyelvről nyílik lehetőségünk a fordításra, köztük szerepel a magyar is. Bővítési javaslatokat azonban lehet tenni! Az egyes nyelveket érintő kérdéseinkre a dict fórumán lesz lehetőségünk – forum.dict.cc. Nyelvi képességeink fejlesztéséhez pedig választhatjuk a szókincs trénert. Az egyes tudományterületek, témák szavait külön bontásban is megtalálhatjuk a subject menüpont alatt.

Hozzászólás

Menedzsment szolgáltatás webes környezetben

Megosztás, Együttműködés és Kommunikáció

A fent említett három kulcsszóval jellemezhetjük a weben található menedzsment felületet, a Glasscubes-t. Az alapszolgáltatásait ingyenesen nyújtja, mindössze regisztrálnunk kell. Miért is hasznos? Ha csoportmunkát végzünk és nem tartózkodik mindenki egy légtérben vagy adott esetben ugyanazon településen, akkor mindenképp szükség van egy közös platformra, melyen könnyedén együtt dolgozhatunk. Így nem pusztán diákoknak, hallgatóknak ajánlom, hanem mindenkinek, minden szektorban hasznosítható a közös projektek miatt. A regisztráció után már meghívhatjuk a projektben résztvevőket. Ezután természetes az, hogy egyes dokumentumokat, feladatokat csak a megfelelő jogkörrel rendelkezők láthatják. A tárhely mérete miatt sem kell aggódnunk, hiszen a 20GB-nyi háttértárat megfelelőnek nevezhetjük. Beállíthatjuk intézményünk logóját, továbbá alapszíneinek megfelelően kombinálhatjuk az oldal színsémáját. Összességében azt mondhatom, hogy egy rendkívül hasznos és egyszerű CRM-mel van dolgunk.

Megosztás

Első lépésben tisztázni kell, milyen formátumokat tudunk feltölteni és megosztani másokkal. doc, ppt, jpg, pdf, zip, xls kiterjesztésű állományokat könnyen elhelyezhetünk platformunkon. A saját gépünkön is alkalmazott mappákat nyugodtan hasznosíthatjuk az új környezetben is.A feltöltött fájlokat egyszerűen megtalálhatjuk, hiszen a felületünkhöz tartozó kereső nem pusztán a címekben keres, hanem a dokumentumok szövegében is.  A már régóta közismert web2-es szolgáltatások közé tartozik a tag-elés, magyarul címkézés, melyet ebben az esetben is megtalálunk, szintén gyorsítja a keresésünket. További lehetőségként emelném ki a sorba rendezést, cím szerint és dátum szerint. Ráadásul ha egy, már létező fájlt újra feltöltünk bővített tartalommal, a korábbi anyagunk sem veszik el!

Csapatmunka

Valós idejű információkat láthatunk arról, hogy az egyes projekt feladatok, hogy állnak. A Tasks menüpont segítségével könnyen átláthatjuk, hogy mennyi munka áll még előttünk, valamint azt is, hogy a munkatársak mit és mikor készítettek el az elvárt feladatból. A naptár funkció segítségével a konferenciák, találkozók időpontját adhatjuk meg, sőt mérföldköveknek megfelelő határidőket is megadhatunk egyes feladatokhoz. Minden felhasználóhoz állíthatunk be jogosultságot, így biztosak lehetünk abban, hogy semmi nem kerül illetéktelen kezekbe.

Kommunikáció

Lehetőség nyílik ingyenes konferencia beszélgetésekre, mely nagyban segítheti a megkezdett munkát. Gyakorlatilag minden felületen kommentálhatunk, így minden felmerülő kérdésre gyorsan választ kaphatunk vagy épp adhatunk. Ami még rendkívül szimpatikus, hogy szavazást is kezdeményezhetünk, így megtudhatjuk a kollégák véleményét az adott témában.

Műszerfal…

Belépés után a műszerfal felületével találkozunk. Itt találjuk tehát a kiindulásipontot, mely tartalmazza:
1. Munkacsoportok

Az sem jelenthet problémát, ha egyszerre több projektben is részt veszünk, ugyanis több csoportot is kialakíthatunk. Ezáltal szortírozva az egyes tevékenységeinket. Az egyes munkacsoportok elnevezésére kattintva megkapunk egy könyvtárfát, mely a az adott csoporthoz tartozó tagokat, dokumentumokat, feladatokat, naptárat, és egy kommunikációs csatornát teszi láthatóvá.

Könyvtárfa

Könyvtárfa

2. Legutolsó aktivitások

Pontosan láthatjuk, hogy ki, mit és mikor helyezett el a platformon.

3. Fájlok

Mappánkénti bontásban találhatjuk meg az egyes fájlokat. A mappán belüli fájlokat rendezhetjük, egyrészt a címük szerint, másrészt a tagok szerint is.

Feltöltés

Feltölthetünk különféle formátumú fájlokat, melyeket webes környezetben is szerkeszthetünk. Ha sok hasonló dokumentumot töltünk fel, akkor megkönnyítheti a dolgunkat a címkézés lehetősége. A tárgyszavak segítenek az útbaigazításban. További lehetőség is kínálkozik a töltésre, ez nem más, mint a már meglévő google dokumentumaink hozzákapcsolása a Glasscubes-hoz.

Létrehozás

Természetesen nem pusztán meglévő elektronikus dokumentumainkat tárolhatjuk közös felületen, hanem újakat is létrehozhatunk.

Hol találod: www.glasscubes.com

Hozzászólás

Könyvtár és blog

A könyvtár intézménye az idők folyamán, rengeteg fórumon próbált a társadalom felé nyitni. Ennek egyik oka, hogy a könyvtárak igyekeztek lépést tartani az őket körülvevő új lehetőségekkel. Felismerték, hogy munkájukat, szolgáltatásaikat közvetíteni kell a társadalom irányába. A korábban tradícionálisnak nevezhető médiumok, úgy, mint a folyóiratok, magazinok, a rádió és a televízió napjainkra vesztettek népszerűségükből. Az internetre azonban pont az ellenkező állítás az igaz. Népszerűsége töretlen, ráadásul egyre több és egyszerűbb lehetőséget aknáznak ki a szakemberek.

Blog

Az egyik lényegi kérdés, tehát az, hogy mit is nevezünk egyáltalán blognak. A blog – teljes nevén Weblog – tulajdonképpen egy weboldal, amely bejegyzéseket tartalmaz fordított időrendben. A blogok rendkívül sokszínűek: egyaránt megtalálható köztük személyes napló és híroldal. Magát a blogot, a blogger vezeti és moderálja. A blog másik lényeges eleme a web 2.0-ház kapcsolódik, ez pedig nem más, mint az intereakció. Azaz az egyszerű olvasóból, alkotó lesz. Véleménye post formájában meg is jelenhet.
Felmerülhet a kérdés, hogy a blogok miért is oly népszerűek. Készítésük nem igényel külön szakértelmet tehát mindenki számára adott a lehetőség blog indítására és üzemeltetésére.[1]

Személyes

A blogon megjelenő írások hangvétele szükségszerűen lazább, mint egy sajtóközlemény szövege, de jellemzően a szakcikkekhez képest is közvetlenebb szerkezetű. Mivel az átlagos blogok sokszor a teljesen személyes hangvételt is megengedik, így ha olvasott blogot akarunk, akkor ehhez nekünk is érdemes alkalmazkodni.
Ennek a segítségével bizalmi viszonyt tudunk kialakítani a blogot olvasókkal, aminek eredményeként a blogban leírtakon túl az egyéb kommunikációnkat is szívesebben elfogadják, azt hitelesebbnek érzik.

Aktuális

A blog aktualitását mi adjuk. Mindig friss, akár a hivatalos közlést is megelőző híreket érdemes kiraknunk a blogra, hiszen emiatt fogják sokan olvasni azt.
A szolgáltatásunkkal, új dokumentumainkkal kapcsolatos hírekre is azonnal tudnak reagálni.
Az aktualitás tehát jól használható új szolgáltatások bemutatására, de akár egy-egy ötlet tesztelésére is.

Nem kötött

Nincs kötöttség sem a képi megjelenésben, sem a tartalom elhelyezésében, sem a bejegyzések megírásának az időzítésében. Azaz bátran megjeleníthetjük a könyvtári arculat elemeit.

Interaktív, illetve azzá tehető

Ha engedélyezzük a blogban a kommentezést, akkor folyamatos visszajelzést kaphatunk olvasóinktól. Ez az interaktivitás azt is jelenti, hogy meg kell oldani a moderálást – előzetes szabályok felállításával, és azok betartásával.
A visszajelzések pedig segíthetnek akár abban is, hogy egy-egy dokumentumot, szolgáltatást még a bevezetés előtt teszteljünk, vagy akár abban, hogy a kitalált marketing stratégiánk egyes elemeit teszteljük.

Archivált

Ha valamit egyszer megírtunk és kiraktuk a blogra, akkor az onnantól kezdve elérhető, visszakereshető. Ha pár hét múlva esetleg töröljük, akkor is nagy valószínűséggel megtalálhatjuk valamelyik kereső archiválásai között. Az archiválás arra is jó, hogy visszautaljunk régmúlt eseményekre, akciókra.

Mire nem érdemes használni a blogot?

Semmi esetre sem érdemes használni rövidtávú kampányokra. A blog – a weboldalhoz hasonlóan – a hosszú távú stratégia részét kell, hogy képezze.
Ez azt is jelenti, hogy ha egyszer elindítjuk, akkor azt folyamatosan írni kell. Eredményeket egyébként sem várhatunk azonnal, az is elképzelhető, hogy csak néhány hónapos felfutás után lesz látható eredménye a blognak.[2]

Könyvtári blogok

A webes naplók egyszerűsége és népszerűsége a könyvtárasok irányába is eljutott. Természetesnek nevezhető, hogy a könyvtárak gyorsan felmérték és felismerték az új eszköz hasznát. Az olvasókat sokkal gyorsabban el tudják érni a különféle információkkal. Az oly sokszor emlegetett egyszerűségnek köszönhetően pedig nincs szükség külön informatikusra. Így a megjelentetés, az információátadás ideje lerövidül. Napjainkban ennek nagyon nagy a jelentősége. A gyors és pontos információ szolgáltatás vonzóvá és megbízhatóvá tesz egy intézményt.
További előnyként elmondható az olvasók interakciója. Nem pusztán a könyvtár által a nagyközönség felé közvetített információkról van szó, hanem a véleménynyilvánításról is.
Az egyes rendezvényekről, művekről könnyebben képet kaphatunk az új webes platform segítségével.
Külön említést érdemelnek ebből a szempontból a kiskönyvtárak, ahol nincs elegendő anyagi feltétel a megfelelő számú alkalmazott felvételére. A könyvtáros leleményessége ilyenkor döntő jelentőségű, hiszen néhány kattintással saját blogot, ez által saját fazont szabhat a könyvtárának.
Szintén említésre méltó a blogok által felkínált lehetőségek száma. Egyre több szolgáltatást tudunk egyszerűen és ingyenesen a blogunkhoz kapcsolni. Ráadásul a blogunkról részletes statisztikát is kaphatunk, részben a látogatások számáról, részben pedig az egyes bejegyzések népszerűségéről. Az adatok tükrében akár a jövőbeli fejlesztéseken is el lehet gondolkodni. Kihatással lehet a beszerzésre valamint a könyvtárban tartandó rendezvényekre is.

Összességében egy könyvtári blog haszna[3]:

  • Számot adhat a könyvkiadás újdonságairól, ajánlhat
  • Online olvasói klub, ahol a látogatók megoszthatják egymással olvasmányélményeiket
  • Hírportál lehet információs szakemberek számára, vagy egyetlen könyvtár híreiről
  • Tájékoztathat rendezvényekről, kulturális programokról
  • Az olvasó mélyebben megismerheti a könyvtárost
  • A könyvtári munkafolyamatok leírásával a szakmát közelítheti az olvasókhoz, ezáltal megértik és megbecsülik.

[1] Dancs Szabolcs: Online eszközök: blogok és wikik. In: TMT, 54. évfolyam (2007) 7. szám <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4768&issue_id=484> [Letöltve 2011.03.10.]

[2] Köntös Nelli:PR információbrókereknek. In: TMT, 55. évfolyam (2008) 10. szám <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4990&issue_id=498> [Letöltve: 2011.03.25.]

[3] Hubay Miklós: Könyvtári blogok Magyarországon. In: TMT, 56. évfolyam (2009) 11-12. szám <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5240&issue_id=510> [Letöltve 2011.03.10.]

A teljes szöveg:

Hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: