Archive for mobilizálódás

Summáját IROM (Szombathely, április 6.)

A 2012-ben életre keltett Irodalomtanítás innovációja elnevezésű konferencia, idén ismét Szombathelyen (Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) került megrendezésre. Kissé megkésve, de igyekszem beszámolni a rendezvényről, melyen ezúttal nem előadóként vettem részt. Ez volt sorrendben a 3. alkalom, hogy az irodalomtanításban résztvevők, illetve az irodalomtanítás perifériáján elhelyezkedők megoszthatták egymással tapasztalataikat. Azért is emelem ki, hogy nem csupán az adott tantárgy oktatói diskurálnak, mert véleményem szerint az írásos és digitális kultúra együtt sokkal eredményesebb lehet, így csupán egy oldalról megközelíteni egy problémát, nem elégséges. Akár irodalmi hómezőelvnek is nevezhetnénk a fent említetteket, hiszen a hómező elve szerint pusztán egyetlen központból nem lehet a fenn álló piaci-, és esetünkben talán fontosabb digitális tér változásait felmérni. A szakszerű és minél több igényt kielégítő változásokhoz, innovatív megközelítésekhez a peremterületeken elhelyezkedők észrevételeire is oda kell figyelni. Gondoljunk nyugodtan a könyvtárosokra, pedagógia szakosokra, illetve egyéb kulturális és művészeti ágakat képviselőkre. Néhány érdekes előadás kivonata a konferenciáról:

„Ha a pókot akarjuk megismerni, érdemes a hálóját vizsgálni…”

(Dr. Iker János: A közoktatásfejlesztés lehetőségei)

Az ünnepélyes megnyitó beszédeket követően rögtön kezdetét vette az egész napos konferencia. Az első előadó Dr. Iker János, az NymE – Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának igazgatója volt. Az igazgató a közoktatás fejlesztésről beszélt, a témát pedig a társadalom felől igyekezett megközelíteni, hiszen a társadalom számára nevel a közoktatás jó polgárokat. Mint kihangsúlyozta, ennek egyik eszköze az irodalom oktatása is. Lényeges problémaként emelte ki a motiváció hiányát, mely az egész magyar társadalmat áthatja. A köznevelésnek/közoktatásnak erre kell hatnia. Szóba került a PISA felmérés is, mely arról árulkodik, hogy aki gyengébb iskolába kerül, annak bizony az eredményein is tükröződik a választása. Az iskolák tehát nem tudják megfelelően csökkenteni a társadalmi hátrányokat, összességében a szinten tartás figyelhető meg. Sajnos a tehetséggondozás szempontjából is lemaradásban vagyunk. ezután a Mit is mutatnak a nemzetközi trendek? és  Milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a 21. században? kérdésekre próbálta megadni a választ az igazgató Úr.

  • Alkalmazkodó képesség – új helyzetek kezelésének képessége, egyre kevésbé alkalmasak a rutin megoldások.
  • Komplex kommunikációs és társas képesség – aki érti a szöveget, tud világosan fogalmazni az bizony sokra képes lehet, valamint ide kapcsolódik a gyors információ feldolgozás is.
  • Önfejlesztés, önmenedzselés.
  • Rendszerszemlélet.

Iker János a következő mondattal foglalta az össze az iskola feladatait: Adjon tudást, emberséget és élményeket. Ehhez kell megfelelő feltételeket teremtenie az államnak. Az igazgató úr ezután ismét visszatért a motiváció problematikájához. Sok az ismeret, azonban kevés a kapcsolat a köznapi élettel, nehéz összekapcsolni a megtanultakat a gyakorlattal – a sok információ, valamint a monotonitás kiöli a motivációt. Mi kellene az iskoláknak? jó tantervek – helyi adottságokhoz jobban igazodjon. A hétköznapi problémákra jobban reflektáljon. A társadalmat érdekeltté kell tenni az oktatásban, ez kell a sikeres képzésekhez. Továbbá a pedagógia alapelvére kell építkezni, lásd meg a pozitívumokat!

Olvasmányajánló Dr. Iker Jánostól:

McCourt, Frank: A tanárember – pedagógiai alapmű, haladóknak (moly)

Ugyanaz a forma, más tartalommal

(Gönczy Mónika: Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?)

A 2., debreceni IROM konferencia kötetének bemutatása volt Gönczy Mónika előadásának fő mondanivalója. Szakmai írások – tanulmányok, könyvbemutatók, esszék, rádió interjúk, fórum hozzászólások, óravázlatok – mellett versek, prózai írások, sőt képzőművészeti alkotások képei is bekerültek a II. kötetbe. A cél ezúttal sem lehetett más, mint az innováció lehetőségeinek meglátása a seniorok és a juniorok, tehát eltérő generációk szemével. Gönczy Mónika hozzátette, hogy az irodalom tantárgy keretein belül talán jobb megoldás lehetne, ha kevesebb művet, nagyobb mélységben tudnának tanítani, a minőségi olvasás megteremtése lenne a cél. Rendszerszerű oktatásra van szükség, a közoktatást pedig össze kellene hangolni a felsőoktatással.

Médiadesign és az olvasás

(Czémán Zsófia: Arany János balladái hipertextekben elbeszélve)

Érdeklődve vártam Czémán Zsófia prezentációját, mert tőlem sem áll távol a digitális technológia, olvasással történő összekapcsolása. Nos, a különféle megjelenítő eszközök, okostelefonok, tabletek – ebook olvasók nem tartoznak ide – megjelenésével egyre inkább megfigyelhető a kép és szöveg összefüggése, netán összefonódása. Már többről van szó, mint képernyőn megjelenő szöveg. Zsófia szavait tolmácsolva, napjainkra a szöveg képernyőre adaptálása, mindenképp megkívánja a megfelelő dizájnt. Fehér alapon fekete betűk lineáris olvasása mellett előtérbe kerül a vizualitás. Előadónk egész pontosan a hazánkban egyelőre nem túl ismert, interaktív könyv irányába indult el. Bár nem irodalomtanár, diplomamunkájának alapjául Arany János balladáinak interaktív feldolgozását választotta. Ha röviden akarom összefoglalni a gondolatait, akkor azt írom, hogy hiperhivatkozások segítségével szeretne többlet információt szolgáltatni a balladákhoz. Így a ballada olvasása közben az elemzés és egyéb hasznos adatok, információk, egy másik réteg megjelenítésével azonnal elérhetőek. Jelenleg a Hídavatás című ballada készül, a választás oka szimbolikus – hiszen a híd, mint vizuális objektum, meghatározó elem, a híd mentén végig haladva lehet értelmezni a művet.

Irodalmi kerekasztal

(Toldy ferenc iPaden nyomja a textust…)

A beszélgetés alapjául az irodalom tankönyvek szolgáltak, a diskurzus moderátora Bodrogi Ferenc Máté (Debreceni Egyetem) volt. A neves szakemberek –Gera Csilla, Bokányi Péter, Domonkos Péter, Diószegi Endre, Dobszay Ambrus, fenyő D. György, Gombos Péter, Horváth Zsuzsa, Molnár Gábor Tamás – a jelenlegi helyzet felvázolása mellett elmondhatták aggályaikat, ötleteiket. Felvetődött a lehetőségek között a kronológia elvének elvetése, azonban ezt (szerintem teljesen jogosan) senki nem támogatta. Lényeges kérdés, hogy milyen az ideális tankönyv? A tanár vagy a diák igényeinek kell megfelelni? Valóban teljesen más könyvet igényel a mai generáció? Tény, hogy az elmúlt 50 évben többször is volt változás a tankönyvek terén. Ideális tankönyv nincs, gyakorlatilag a tankönyvre csak otthon lenne szükség, tanórán nem. A magazinosodás is egy megoldás, bár a diákok furcsán reagálnak az újdonságra. A digitális tananyagok megjelenése pedig még a jövő zenéje.

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

(Dinnyés József: a daltulajdonos műsora)

Talán a legnagyobb hatással Dinnyés József előadás volt rám (a Nyugattól az Új Holdig tudna énekelni és anekdotázni). A történetei és a stílusa is magával ragadt, a zenei aláfestésről nem is beszélve. Rengeteget kaptunk tőle, szóban és dalban is. 1966-ban kezdte a pályafutását és 1985-ben jelent meg az első lemeze. (lemezek: Határtalanul, Kín és dac). Ma 3000-nél több énekelt vers köthető a nevéhez. Eddigi munkásságának megkoronázásaképp egy DVD-t készített, mely a könyvhétig valószínűleg meg is jelenik. Az összeállítás körülbelül 1400 dalt tartalmaz, mintegy 44 órányi zenei anyagról van szó! A kezelőfelület html alapú, versek soraira is lehet keresni. Leginkább iskolai- és közkönyvtárak részére készítette, segédeszköznek a különféle foglalkozásokhoz. A DVD lektora dr. Fűzfa Balázs. Dinnyés József jelenleg módszertani előadásokat tartva járja az országot könyvtárosok számára.

Aki nem ismerné: portréfilm 1998-ból

A Hajnali háztetők okostelefonon

(Mata Júlia: Hajnali háztetők okostelefonon)

Bár irodalomelmélet nem került bele, az irodalom és kultúra iránt érdeklődők számára mégis hasznos alkalmazásnak tűnik. Az alapötletet a készítőnek, a kedvenc könyvében –Szerb Antal – Utas és holdvilág – megjelenő helyszínek felkeresése adta. Mint arról beszámolt, annak idején nem volt még okostelefon, sem tablet, így jóval kevesebb információhoz juthatott hozzá az irodalmi túrázás közben. Például, hogyan is nézhetett ki a mű megírása idején az adott helyszín. Az alkalmazás kialakításában nagy segítséget jelentett a MoholyNagy Művészeti Egyetemen életre keltett, Digitális múzeum kurzus, mely azzal a célzattal jött létre, hogy a befogadás élményét kibővítse a digitális eszközök segítségül hívásával. A Hajnali háztetők az olvasás mellett, audió változatban is élvezhető, továbbá archív anyagokkal, korabeli zenékkel, képekkel, cikkekkel könnyebben tudja vizualizálni az olvasó a kor hangulatát, környezetét. Júlia a regény új felbontásával is megismertetett minket, két helyszín között 600 karakternyi szöveg olvasható, mely az 1 perc alatt feldolgozható olvasott szövegre utal, ezalatt körülbelül 50 métert sétálunk. Összesen 16 helyszín kereshető fel, mely 16 kilométernyi távot eredményez. A navigáció pedig archív térkép segítségével történhet.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Szövegtárgyak kiállítás:

P1010719 P1010720 P1010721 P1010722 P1010723 P1010724 P1010725 P1010726 P1010727 P1010728

Reklámok

Hozzászólás

Digitálisan támogatott oktatás – B.Y.O.T.

Nemrég zajlott a Digitális Nemzedék konferencia, melyen jelen voltam. Természetesen több “jógyakorlat”is bemutatásra került, azonban valamit még  hiányoltam. Nem igazán találkoztam olyan előadással, mely iskolákban hasznosítható konkrét applikációkról szólt volna. Valljuk be, vagy inkább nézzünk körül, a gyerekek többsége már okostelefonnal jár-kél. A gond az, hogy nem tudják kamatoztatni a benne rejlő lehetőségeket. Én legalább is ezt tapasztalom. Főleg szórakozásra használják, értem ezalatt a Facebook használatot, mely nélkülözése szinte már fájdalommal jár számukra, illetve a különféle bugyuta játékokat. A szülő meg sok esetben nem ért a “kütyü”-höz. Csupán a mobilinternet megléte szabhat határokat…Lehet, hogy az oktatásban tényleg reform kellene? Esetleg megtanítani a gyereket arra, hogy mire használhatja a technikát? Talán az eredményességben is tükröződne a váltás.

Két napja épp a The New York Times oldalán jártam és egy figyelmemet egy érdekes cím ragadta meg (Digitally Aided Education, Using the Students’ Own Electronic Gear). Az írás a digitális eszközökkel támogatott oktatásról számol be. Az eszköz használattal kapcsolatos egységes véleményről nem adnak számot, az azonban tény, hogy egyre több helyen próbálkoznak bele csempészni az órai munkába a digitális eszközöket. A cikkben olvasható, hogy a gyermekek saját, már meglévő arzenálját kívánják bevetni erre a célra, ennek a rövidítése a B.Y.O.T. “Bring Your Own Technology”. Világos, hogy az USA-ban található oktatási intézmények sem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, mely lehetővé tenné, hogy minden egyes diáknak adjanak akár okostelefont, akár tabletet – és/vagy iPhonet vagy iPadet. Erről számol be Elliot Soloway, a University of Michigan professzora. Mondjuk ki, a legkézenfekvőbb megoldással operálnak. Az oktatók az egyes felméréseket elektronikus kvízekkel oldják meg, a gyerekek pedig egymás írásait tudják megosztani és véleményezni, kommentelni.
Soloway aggodalmát is kifejezte, miszerint az eszközpark nem egységes, ez pedig nem biztos, hogy növeli az oktatás hatékonyságát.

Roy Pea, a Stanford professzora, aki társszerzője a Nemzeti Oktatás Technológiai Tervnek (National Educational Technology Plan), mely a technológiával támogatott oktatást támogatja, szintén kételyeinek adott hangot. Ő tette fel a következő kérdést az iskolavezetőknek: – Miért örülnek ennyire az új eszközöknek, melyeket pár éve még nem kívánták a tanteremben látni?

“Make sure you have your device and that it’s charged.” Levene, Jessica

A cikk a The Volusia County School District példáját tárja elénk válaszképp, ugyanis 2 évvel ezelőtt még tiltották a mobiltelefonok használatát a régióhoz tartozó iskolákban. A B.Y.O.T. azonban megváltoztatta a vezetők véleményét. Érdekes volt olvasni, hogy a tanárok a váltás óta nem panaszkodtak a technikai háttérre, sőt azt vették észre, hogy a tanulók sokkal aktívabbak az órákon, a tanulást pedig sokkal izgalmasabbnak tartják saját eszközeiken. Csupán az okoz gondot, ha a diákok elfelejtik feltölteni a készülékük akkumulátorát. Természetesen a felsőbb vezetők aggódtak, hogy mi lesz majd a szerényebb anyagi háttérrel rendelkező gyermekekkel, de megfigyelték, hogy az eszközpark kifinomultsága köszönő viszonyban sincs a szülők anyagi helyzetével.
Dana Zacharko, aki 5. osztályosokat tanít a Woodward Avenue Általános Iskolában (Woodward Avenue Elementary School), arra bíztatta tanítványait, hogy vigyék magukkal a meglévő készülékeiket az óráira, ennek oka, hogy olyan alkalmazásokat (app) talált, mely meggyőzte őt arról, hogy átgondolja a tanítási módszereit.

Kiragadtam még 4 mondatot a cikkből:

“…use many different devices is not a handicap because they are all using the same lessons on the Internet.” (a különböző eszközök használata nem gátol, hiszen mindnyájan ugyanazt használják a neten)

“On a smartphone, there are no limitations. “This is the world they live in and we’re bringing it into the classroom.” (Okostelefonon nincsenek határok. Ezt a korlátok nélküli világot visszük be a tanterembe )

“The Internet is the great equalizer,” (Az internet nagyszerű kiegyenlítő)

Hozzászólás

Könyvtári felhő

Napjaink digitális világában az egyik legelterjedtebb kifejezés a felhő, mely az angol cloud szóból ered. Egyre többet hallani, hogy felküldöm a felhőbe. Nos, az Y generáció előtt születettek ezt hallván nem is tudják, hogy mire gondoljanak. Első hallásra tehát kissé szokatlan és életidegen a felhő elnevezés, ezért mindenképp érdemes foglalkozni a jelentésével. Így közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy mit is képes nyújtani egy intézmény, esetünkben a könyvtár számára a felhő-szolgáltatás. A számítástechnikus szakemberek kifejezésével élve (megközelítőleg): a felhő egy on-demand hálózati hozzáférést tesz lehetővé a megfelelően beállított számítógépes források megosztásával. Könyvtári nyelvre fordítva és kissé talán közérthetőbben megfogalmazva, úgy kell elképzelni, mint a könyvtári adatok, adatállományok és szolgáltatások a könyvtár falain kívül történő tárolása, melyek így az interneten keresztül érhetőek el. A fejlesztéseknek köszönhetően pedig egyre több elektronikus forrás és könyvtárak által használt program kerül fel a felhőbe. Szinte hihetetlenül hangzik, de a távoli adatelérés és programhasználat nem is olyan új keletű. Gondoljunk csak bele, hogy eddig is mennyi online eszközt alkalmaztunk, online levelező rendszer, online dokumentumtárolás és megosztás és egyéb web 2.0-ás alkalmazások (blogok, mikroblogok, kép- és videó megosztók). A felsorolt lehetőségek mind a nagy online adattengerben foglalnak helyet, ez a megoldás pedig a felhő szolgáltatás sarkalatos pontja.

Miért is jó ez egy intézménynek?

Többek közt azért, mert mentesíthet a szerver felügyelet és karbantartás alól, továbbá a hardver erőforrásaink sem befolyásolják negatívan az adat elérést. A felhő gyakorlatilag több ezer szerver globális hálózatát jelenti. Felhasználói szinten sem lesz szükség nagy teljesítményű számítógépre, sőt a drága szoftverek megvásárlása is feleslegessé válhat.

Biztonságos?

Mennyire biztonságos a felhőben történő tárolás? A szolgáltatók általában magas fokú biztonságról beszélnek. Azonban nem elhanyagolható a tény, mi szerint egy felhő szolgáltatónál jóval több fontos adat tárolódhat, mint egy átlagos felhasználói gépen, vagy akár egy vállalati szerverközpontban. Nem kell tehát túlságosan nagy logika ahhoz, hogy belássuk a rengeteg adat bizony vonzó lehet a bűnözők számára.

Könyvtári felhő

Körülbelül egy éve olvastam a TMT-ben Kokas Károly és Sennyey Pongrácz írását a Könyvtárak a hálózatban címmel. Ebben a szerzők felvetik, hogy a hálózat jövőjét a felhő jelentheti. Szó esett arról is, hogy több információs szolgáltatás is a felhőbe kerülhet és gyakorlatilag itt kerül a képbe a könyvtár. A könyvtári felhő alapú rendszerek előnyeit több módon is lehet kamatoztatni, az egyszerű megoldásoktól kezdve egészen a mobil applikációkig mindent számba vehetünk. A digitális adattárak, valamint a bibliográfiai adatbázisok rendelkeznek akkor potenciállal, hogy elkezdődjön/folytatódjon a könyvtári rendszerek reformja. Érdemes elolvasni Marshall Breeding jövendölését (Computers in Libraries, 2011.szeptember) a könyvtári rendszerek következő generációjáról, mely felhő alapú lenne. Breeding már nem is könyvtári rendszerről ír, hanem könyvtári szolgáltató platformról.

Előnye is van?

A felhő szolgáltatás nagy előnye lehet a hatékonyság, hiszen a szerverek ezrei érhetőek el, azaz egy adott programot képesek futtatni egyidejűleg, párhuzamosan.  Ez pedig a jobb erőforrás felhasználásához vezet! Átlagos könyvtári környezetben a szerver kapacitásának mindössze néhány százalékát használja a nap nagy részében. A felhő által biztosított rugalmas környezet lehetővé teszi az egyes fejlesztések és új szolgáltatások tesztelését. Itt lehet megemlíteni a felhőn belüli virtuális szerver lehetőségét.

Best practice

Példaként lehet említeni a Bibliocommons felhő alapú kezelőfelületét, mely képes együttműködni már meglévő könyvtári rendszerekkel. A Bibliocommons nem csupán az OPAC kereső és a böngésző feladatát tudja átvenni, de a felhasználói fiókhoz kötött szolgáltatásokat is, mint például bírság fizetés, felhasználói adatok módosítása. (Bibliocommons itt)

A felhő iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni:

Elektro net: Elektronikai informatikai szakfolyóirat Cloud computing című, 4 részes sorozatát

források:

Corrado, Edward M; Moulaison, Heather Lea: The Library Cloud. In: Library Journal. 2012. 137. 4. szám.

Peters, Chris: What is Cloud Computing and How will it Affect Libraries?

Techsoup for libraries [Letöltve: 2012.10.01.]

Hozzászólás

Bármerre visz az utad: Mobilizálódás 5. rész, LibAnywhere

Android, iOS, mobilweb

Az új időknek szelei tovább fújdogálnak a mobilizálódás tengerén, a kedvező szélirányt kihasználva egészen a google play-ig sikerült elvitorlázni (internetről lévén szó tán helyénvalóbb lenne a szörfözni). A lényeg, hogy kikötőnk áru kínálata folyamatosan frissül és bővül. Ha már ott jártam, szét is néztem, mi felhozatal a szakmát tekintve. A böngészést a könyvtár kifejezéssel, kulcsszóval kezdtem. Sajnos magyar viszonylatban nem túlságosan bő a választék a könyvtári alkalmazások terén. Nyelvet váltva – angol – már barátságosabb kép fogadott. Az egyes könyvtár típusok szép számmal képviseltetik magukat, így ötletet bármely hazai intézmény meríthet. Az egyes példákat most nem is boncolgatnám, hiszen sokkal összetettebb megoldást sikerült felfedeznem, mely a LibAnywhere (kibontva: Library Anywhere) névre hallgat.
A leírás alapján ezután már Androidos készülékünkön is elérhetjük a könyvtárakat. Igen, így többes számban. Bár abban kételkedem, hogy magyar viszonylatban is lehet érdemben használni, de mintának tökéletes. Kereshetünk az OPAC-okban, továbbá interakcióba léphetünk az egyes intézményekkel. Pontosabban: kereshetünk a katalógus(ok)ban, előjegyzést tehetünk, meghosszabbíthatjuk kölcsönzéseinket, informálódhatunk a soron következő rendezvényekLibAnywhereről és eseményekről, valamint kapcsolatba léphetünk a könyvtárosokkal.  Ezek után vitorlát bontva újra kimerészkedtem a nyílt vízre és rá is bukkantam a készítők weboldalára (itt találod). (Az öröm még nagyobb) A kedves programozók minden igényre, ízlésre gondoltak, hiszen nem csak androidra, de iOS-re is elkészült a fent említett natív alkalmazás. Sőt, mobil webre optimalizált oldal is készült, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes internet elérésre képes, böngészővel rendelkező mobiltelefonos el tudja érni könyvtárát. Most már azt is látom, hogy 13 ország könyvtárát tartalmazza a kész alkalmazás/mobil web megoldás. Végül, de nem utolsó sorban, csak a teljesség kedvéért a közelünkben lévő (13 országban) könyvtárakról értesít, mert tartalmaz helymeghatározót is. Irány tehát a tenger, vitorlát bontsatok! Keresgéljetek ti is.
Azt hiszem hasonló kezdeményezés kis hazánkban is nagy tetszést aratna, főleg, hogy a konytar.hu hasonló ötletből fakad.

Némi támpont:

  • Android 2.0, vagy fejlettebb android operációs rendszer alapkövetelmény
  • 2012 májusában frissült, ez a 1.5-ös verziószámú alkalmazás
  • mérete 1.1 MB
  • INGYENES 🙂

 Vizuális típusoknak videó:

Hozzászólás

Hibrid megoldások: Mobilizálódás 4. rész

Az előző részekben megpróbáltam bemutatni a mobilizálódási lehetőségeket. Szó esett a natív applikációk és a mobil képernyőre optimalizált weboldalak lehetőségeiről, jellemzőiről, pro és kontra. Akad azonban egy harmadik út is, mely a már említett két technológiát ötvözi. Talán a legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni, hogy a natív applikációkhoz hasonló elven működik, hiszen a saját eszközünkön futtathatjuk, azonban webes technológiát alkalmaz – gondolok itt HTML5, CSS és Java script megoldásokra. Egy aktuális környezetre készített zárt, natív folyamatban fut le a program, mely a böngészőnk motorját használja fel a HTML és a Java scriptek értelmezésére. Ennek a megoldásnak az előnyei, hogy eszközünk több erőforrása kihasználható, mint szimplán a mobil web esetében. Példaként említhető a beépített kameránk, továbbá a készüléken történő tárolás.
Könnyen és gyorsan használható, tehát felhasználóbarát megoldás. Azonban a végeredmény még így is egy zárt alkalmazás, tehát az általunk készített HTML, Java kódot le kell fordítani egy program segítségével. Kérdés, hogy a fordítás után miként viselkedik az app. Elképzelhető, hogy a várt siker nem minden platformon lesz garantált. A szerkesztés során igénybe vehetünk, néhány úgynevezett „fogd és vidd” (drag and drop) alapú grafikus programot. Néhány interneten fel lelhető segédeszköz:

Forrás: Seven, Doug: What is a Hybrid Mobile App? Icenium Blog

Hozzászólás

Mobil weben: Mobilizálódás, 3. rész

A legutóbb tárgyalt applikációk mellett említést érdemel a könyvtárak mobil weben történő megjelenése is. A lényegi különbség az említett technológiák között, hogy a könyvtár mobil honlapját nem kell a készüléken tárolni, hiszen ugyanúgy viselkedik, mint egy hagyományos weblap/honlap. Azonban a mobil eszközökhöz kell optimalizálni. A korábban jól bevált HTML és CSS kódokkal kell ez esetben is bűvészkedni. Bonyolult Javascriptekkel és Flash animációkkal nem tanácsos telezsúfolni az oldalunkat. A kevesebb néha több, ezt tartsuk szem előtt. Legyünk tehát szolgáltatás központúak, ne pedig az animációs divatnak akarjunk megfelelni, mert nem mindegyik mobil eszköz képes kezelni és értelmezni az általunk létrehozott tartalmat.

Nézzük miért érdemes kialakítani

A mobil oldalak elkészítése már nem követel akkora programozási tudást, mint például egy applikáció, így a könyvtár weboldaláért felelős személy könnyebben el tudja készíteni, nem igényel külsős céget, informatikust, tehát olcsó megoldás. Ráadásul tesztelni is sokkal egyszerűbb, mind az ésszerű felépítést, mind pedig a használhatóságot. A másik hatalmas előny, hogy bárki hozzá tud férni, hiszen a már sokszor emlegetett applikációkkal ellentétben minden, böngészővel rendelkező mobil képes kezelni, operációs rendszertől függetlenül!

Milyen buktatók lehetnek

Nos, mint ismeretes rohanó világunk társadalma türelmetlen, így nem szereti a túl sok egymást követő tevékenységet az információ beszerzés folyamatában. Hiszen először el kell indítani a böngészőt, majd be kell ütni a címet és a kívánt menüpontokhoz navigálni. Nem is beszélve az oldal és/vagy tartalom betöltési idejéről. A használó számára mindez túl nagy időveszteség. Hiába készítjük a legegyszerűbbre az oldalt, ha a épp a felhasználó böngészője valamint az internetkapcsolata lassú.

Nézzünk néhány megoldási lehetőséget

Egész pontosan egy kis ajánló azok számára akik szívesen fognának bele egy mobil oldal elkészítésébe, a teljesség igénye nélkül:

Pár könyvtári példa:

Hozzászólás

Native apps a könyvtárnak: Mobilizálódás 2. rész

Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a natív alkalmazások az egyes készülékeken tárolódnak és használatukhoz általában nem szükséges internetkapcsolat. (Hozzátenném, hogy miután letöltöttük az adott készülékre a kiválasztott applikációt.) Jó tudni, hogy az alkalmazások platform specifikusak, hiszen több különböző operációs rendszer is létezik a legmodernebb eszközökön. A két legelterjedtebb rendszer jelenleg az Android, illetve az iOS. Ahhoz, hogy mi magunk Native app-okat készíthessünk, elengedhetetlen az úgynevezett szoftver fejlesztői készlet (SDK). Megijedni azonban nem kell, hiszen ez, az esetek többségében ingyenesen beszerezhető a fejlesztői weblapokon. Maga az applikáció programnyelven íródik, mely jellemzően Java vagy C#.

Előnyös mert, …

Természetesen számos előnnyel rendelkezik egy ilyen fejlesztés. A felhasználó szemszögéből nézve ez a megoldás általában közkedveltebb, mint a mobil weboldal. Ennek egyik oka részben a gyors elérés, szemben a körülményes webes környezetben történő gépeléssel. Továbbá bármikor használható, tartalma pedig állandó, csupán egyszer kell installálni és már működik is. Ennek következtében az adatok elérési ideje lerövidül, szemben az internetes eléréssel. A gördülékeny és problémamentes programfutás eléréséhez az egyes platformfejlesztők részletes dokumentációt tesznek elérhetővé számunkra. Arra azonban fel kell készülni, hogy a sikerünkhöz, vagyis a programunk megfelelő számú letöltéséhez idő kell. Azonban ha jól belegondolunk akkor egy jó könyvtári PR része is lehet az új alkalmazásunk, hiszen a fiatalok körében menőnek számító modern megoldások növelhetik az elismertséget, megbízhatóságot, ezután gyakrabban fordulnak a könyvtár irányába, ha információs szükségletük támad – bár ez igazolva még nincs, csupán a saját véleményem.

Az érem másik oldala…

Esett szó arról, hogy a kifejlesztendő applikációnk bizony-bizony specifikus a futtatási környezetéből fakadóan. A felhasználóink „eszközkészlete” azonban nem épp egységes, ékesebben szólva nem homogén. Így minimálisan két környezetre is el kell készíteni a programunk. Szintén jelentős hátrány, hogy a programozás nem épp könyvtáros szakmához kapcsolható tevékenység – sajnos a BolognAi nem ízlik mindenkinek, sőt a ráépülő mesterképzés sem segít ezen a hátrányon. Végül, de nem utolsó sorban vissza kell térni a telepítéshez, hiszen nem csak előnyökkel jár az eszközre tett adatcsomag. Frissíteni adott időszakonként alapvető követelmény kell, hogy legyen.

Mindenesetre én úgy gondolom, hogy a hátrányok ellenére mindenképp érdemes lesz elgondolkodni a natív megoldások keresésén.

Legközelebb a mobil webes könyvtári felületetekről ejtek pár szót!

A kép forrása: http://worldlinkapps.wordpress.com

Hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: