Archive for konferencia

Summáját IROM (Szombathely, április 6.)

A 2012-ben életre keltett Irodalomtanítás innovációja elnevezésű konferencia, idén ismét Szombathelyen (Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) került megrendezésre. Kissé megkésve, de igyekszem beszámolni a rendezvényről, melyen ezúttal nem előadóként vettem részt. Ez volt sorrendben a 3. alkalom, hogy az irodalomtanításban résztvevők, illetve az irodalomtanítás perifériáján elhelyezkedők megoszthatták egymással tapasztalataikat. Azért is emelem ki, hogy nem csupán az adott tantárgy oktatói diskurálnak, mert véleményem szerint az írásos és digitális kultúra együtt sokkal eredményesebb lehet, így csupán egy oldalról megközelíteni egy problémát, nem elégséges. Akár irodalmi hómezőelvnek is nevezhetnénk a fent említetteket, hiszen a hómező elve szerint pusztán egyetlen központból nem lehet a fenn álló piaci-, és esetünkben talán fontosabb digitális tér változásait felmérni. A szakszerű és minél több igényt kielégítő változásokhoz, innovatív megközelítésekhez a peremterületeken elhelyezkedők észrevételeire is oda kell figyelni. Gondoljunk nyugodtan a könyvtárosokra, pedagógia szakosokra, illetve egyéb kulturális és művészeti ágakat képviselőkre. Néhány érdekes előadás kivonata a konferenciáról:

„Ha a pókot akarjuk megismerni, érdemes a hálóját vizsgálni…”

(Dr. Iker János: A közoktatásfejlesztés lehetőségei)

Az ünnepélyes megnyitó beszédeket követően rögtön kezdetét vette az egész napos konferencia. Az első előadó Dr. Iker János, az NymE – Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának igazgatója volt. Az igazgató a közoktatás fejlesztésről beszélt, a témát pedig a társadalom felől igyekezett megközelíteni, hiszen a társadalom számára nevel a közoktatás jó polgárokat. Mint kihangsúlyozta, ennek egyik eszköze az irodalom oktatása is. Lényeges problémaként emelte ki a motiváció hiányát, mely az egész magyar társadalmat áthatja. A köznevelésnek/közoktatásnak erre kell hatnia. Szóba került a PISA felmérés is, mely arról árulkodik, hogy aki gyengébb iskolába kerül, annak bizony az eredményein is tükröződik a választása. Az iskolák tehát nem tudják megfelelően csökkenteni a társadalmi hátrányokat, összességében a szinten tartás figyelhető meg. Sajnos a tehetséggondozás szempontjából is lemaradásban vagyunk. ezután a Mit is mutatnak a nemzetközi trendek? és  Milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a 21. században? kérdésekre próbálta megadni a választ az igazgató Úr.

  • Alkalmazkodó képesség – új helyzetek kezelésének képessége, egyre kevésbé alkalmasak a rutin megoldások.
  • Komplex kommunikációs és társas képesség – aki érti a szöveget, tud világosan fogalmazni az bizony sokra képes lehet, valamint ide kapcsolódik a gyors információ feldolgozás is.
  • Önfejlesztés, önmenedzselés.
  • Rendszerszemlélet.

Iker János a következő mondattal foglalta az össze az iskola feladatait: Adjon tudást, emberséget és élményeket. Ehhez kell megfelelő feltételeket teremtenie az államnak. Az igazgató úr ezután ismét visszatért a motiváció problematikájához. Sok az ismeret, azonban kevés a kapcsolat a köznapi élettel, nehéz összekapcsolni a megtanultakat a gyakorlattal – a sok információ, valamint a monotonitás kiöli a motivációt. Mi kellene az iskoláknak? jó tantervek – helyi adottságokhoz jobban igazodjon. A hétköznapi problémákra jobban reflektáljon. A társadalmat érdekeltté kell tenni az oktatásban, ez kell a sikeres képzésekhez. Továbbá a pedagógia alapelvére kell építkezni, lásd meg a pozitívumokat!

Olvasmányajánló Dr. Iker Jánostól:

McCourt, Frank: A tanárember – pedagógiai alapmű, haladóknak (moly)

Ugyanaz a forma, más tartalommal

(Gönczy Mónika: Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?)

A 2., debreceni IROM konferencia kötetének bemutatása volt Gönczy Mónika előadásának fő mondanivalója. Szakmai írások – tanulmányok, könyvbemutatók, esszék, rádió interjúk, fórum hozzászólások, óravázlatok – mellett versek, prózai írások, sőt képzőművészeti alkotások képei is bekerültek a II. kötetbe. A cél ezúttal sem lehetett más, mint az innováció lehetőségeinek meglátása a seniorok és a juniorok, tehát eltérő generációk szemével. Gönczy Mónika hozzátette, hogy az irodalom tantárgy keretein belül talán jobb megoldás lehetne, ha kevesebb művet, nagyobb mélységben tudnának tanítani, a minőségi olvasás megteremtése lenne a cél. Rendszerszerű oktatásra van szükség, a közoktatást pedig össze kellene hangolni a felsőoktatással.

Médiadesign és az olvasás

(Czémán Zsófia: Arany János balladái hipertextekben elbeszélve)

Érdeklődve vártam Czémán Zsófia prezentációját, mert tőlem sem áll távol a digitális technológia, olvasással történő összekapcsolása. Nos, a különféle megjelenítő eszközök, okostelefonok, tabletek – ebook olvasók nem tartoznak ide – megjelenésével egyre inkább megfigyelhető a kép és szöveg összefüggése, netán összefonódása. Már többről van szó, mint képernyőn megjelenő szöveg. Zsófia szavait tolmácsolva, napjainkra a szöveg képernyőre adaptálása, mindenképp megkívánja a megfelelő dizájnt. Fehér alapon fekete betűk lineáris olvasása mellett előtérbe kerül a vizualitás. Előadónk egész pontosan a hazánkban egyelőre nem túl ismert, interaktív könyv irányába indult el. Bár nem irodalomtanár, diplomamunkájának alapjául Arany János balladáinak interaktív feldolgozását választotta. Ha röviden akarom összefoglalni a gondolatait, akkor azt írom, hogy hiperhivatkozások segítségével szeretne többlet információt szolgáltatni a balladákhoz. Így a ballada olvasása közben az elemzés és egyéb hasznos adatok, információk, egy másik réteg megjelenítésével azonnal elérhetőek. Jelenleg a Hídavatás című ballada készül, a választás oka szimbolikus – hiszen a híd, mint vizuális objektum, meghatározó elem, a híd mentén végig haladva lehet értelmezni a művet.

Irodalmi kerekasztal

(Toldy ferenc iPaden nyomja a textust…)

A beszélgetés alapjául az irodalom tankönyvek szolgáltak, a diskurzus moderátora Bodrogi Ferenc Máté (Debreceni Egyetem) volt. A neves szakemberek –Gera Csilla, Bokányi Péter, Domonkos Péter, Diószegi Endre, Dobszay Ambrus, fenyő D. György, Gombos Péter, Horváth Zsuzsa, Molnár Gábor Tamás – a jelenlegi helyzet felvázolása mellett elmondhatták aggályaikat, ötleteiket. Felvetődött a lehetőségek között a kronológia elvének elvetése, azonban ezt (szerintem teljesen jogosan) senki nem támogatta. Lényeges kérdés, hogy milyen az ideális tankönyv? A tanár vagy a diák igényeinek kell megfelelni? Valóban teljesen más könyvet igényel a mai generáció? Tény, hogy az elmúlt 50 évben többször is volt változás a tankönyvek terén. Ideális tankönyv nincs, gyakorlatilag a tankönyvre csak otthon lenne szükség, tanórán nem. A magazinosodás is egy megoldás, bár a diákok furcsán reagálnak az újdonságra. A digitális tananyagok megjelenése pedig még a jövő zenéje.

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

(Dinnyés József: a daltulajdonos műsora)

Talán a legnagyobb hatással Dinnyés József előadás volt rám (a Nyugattól az Új Holdig tudna énekelni és anekdotázni). A történetei és a stílusa is magával ragadt, a zenei aláfestésről nem is beszélve. Rengeteget kaptunk tőle, szóban és dalban is. 1966-ban kezdte a pályafutását és 1985-ben jelent meg az első lemeze. (lemezek: Határtalanul, Kín és dac). Ma 3000-nél több énekelt vers köthető a nevéhez. Eddigi munkásságának megkoronázásaképp egy DVD-t készített, mely a könyvhétig valószínűleg meg is jelenik. Az összeállítás körülbelül 1400 dalt tartalmaz, mintegy 44 órányi zenei anyagról van szó! A kezelőfelület html alapú, versek soraira is lehet keresni. Leginkább iskolai- és közkönyvtárak részére készítette, segédeszköznek a különféle foglalkozásokhoz. A DVD lektora dr. Fűzfa Balázs. Dinnyés József jelenleg módszertani előadásokat tartva járja az országot könyvtárosok számára.

Aki nem ismerné: portréfilm 1998-ból

A Hajnali háztetők okostelefonon

(Mata Júlia: Hajnali háztetők okostelefonon)

Bár irodalomelmélet nem került bele, az irodalom és kultúra iránt érdeklődők számára mégis hasznos alkalmazásnak tűnik. Az alapötletet a készítőnek, a kedvenc könyvében –Szerb Antal – Utas és holdvilág – megjelenő helyszínek felkeresése adta. Mint arról beszámolt, annak idején nem volt még okostelefon, sem tablet, így jóval kevesebb információhoz juthatott hozzá az irodalmi túrázás közben. Például, hogyan is nézhetett ki a mű megírása idején az adott helyszín. Az alkalmazás kialakításában nagy segítséget jelentett a MoholyNagy Művészeti Egyetemen életre keltett, Digitális múzeum kurzus, mely azzal a célzattal jött létre, hogy a befogadás élményét kibővítse a digitális eszközök segítségül hívásával. A Hajnali háztetők az olvasás mellett, audió változatban is élvezhető, továbbá archív anyagokkal, korabeli zenékkel, képekkel, cikkekkel könnyebben tudja vizualizálni az olvasó a kor hangulatát, környezetét. Júlia a regény új felbontásával is megismertetett minket, két helyszín között 600 karakternyi szöveg olvasható, mely az 1 perc alatt feldolgozható olvasott szövegre utal, ezalatt körülbelül 50 métert sétálunk. Összesen 16 helyszín kereshető fel, mely 16 kilométernyi távot eredményez. A navigáció pedig archív térkép segítségével történhet.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Szövegtárgyak kiállítás:

P1010719 P1010720 P1010721 P1010722 P1010723 P1010724 P1010725 P1010726 P1010727 P1010728

Reklámok

Hozzászólás

Digitális nemzedék konferencia – Plenáris előadások

Március 2-án Digitális nemzedék címmel ismételten konferenciát rendezett az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Azért írtam, hogy ismételten, hiszen az első, azonos névvel rendelkező szakmai rendezvény tavaly zajlott, közel 400 résztvevővel. Idén a regisztráltak száma meg is haladta a 400 főt, bár véleményem szerint nem voltunk ilyen sokan. A konferanszié szerepét Lévai Dóra, egyetemi tanársegéd vállalta magára, a konferenciát pedig a dékánhelyettesi köszöntő nyitotta meg. Dr. Perjés István beszédében kiemelte, hogy más tanári attitűd, szemléletváltás szükséges. Poszt korszakban élünk, ahol a szellemi tulajdon védelme új értelmet nyer. Leleményesnek találtam a megosztáshoz kapcsolódó Prométheuszi hasonlatot, aki ellopta a tüzet az embereknek. Azonban az a kijelentés, mi szerint már nem érdemes a tudást birtokolni, kissé torz képet festett elém. Professzor Úr azzal zárta gondolatait, hogy minden lényeges információt és tudást osszunk meg.

A tudás megosztás első fázisában három, plenáris előadást hallgathatott a nagyérdemű. Nézzük szép sorjában, az első előadó Ujhelyi Adrienn volt, prezentációjának címe: Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szemszögből. Amilyen izgalmasnak ígérkezett az előadás a cím alapján, olyan kiválóra is sikeredett, már szerény személyem szerint. Ujhelyi Adrienn a szociális kontextus vizsgálataival párhuzamban a mai generáció élőhelyének számító virtuális környezettel, a facebook-al és a különféle web2-es technológiákkal is foglalkozik. Nos, az internet által bekövetkező változásokat Adrienn több szintre osztotta: individuális-, interperszonális-, csoport- és társadalmi szint. Az individuális szintnél került megfogalmazásra az identitás laboratórium vagyis, az egyének különféle szerepeket próbálhatnak ki. Kissé bizarr volt ugyan hallani, hogy a fiatalok hány százaléka bújik az ellenkező nem szerepébe, az arc nélküliség erre is alkalmat ad. Fontosabb talán, hogy az egyes konfliktusok leküzdésében is segíthet az internet, pont az arcnélküliség által. Továbbá az internet addikció mellett sem mehettünk el szó nélkül.
Érdekes volt még az interperszonális szint bemutatása is, mely során az online kommunikáció hatásait foglalta össze az előadó. A 90-es évekbeli megállapításokat állította párhuzamba napjaink véleményével.
Tetszett továbbá a bennszülöttek és bevándorlók mellett a digitális család megközelítés is. Tán a nevelés új eszköze lenne az internet? Hallhattunk továbbá a szülő-gyermek-, és az online kortárs kapcsolatokról is. Röviden és nagyon tömören összefoglalva meg kell alkotni az együttélési szabályokat, ugyanis az internet és a közösségi oldalak megosztási áramlata figyelmet igényel – pl: cyber bulling és sexting. Érdemes lesz elolvasni a kész tanulmányt is, csak ajánlani tudom.
A második előadás, a Csányi Márton – Nagyistók Máté – Nyárai Gerzson nevével fémjelzett: Y diagnózis, a Köz-Média, kissé meglepett. Nem is tudom, hogy üde színfoltnak, vagy kissé komolytalannak ítéljem meg. Elég tág kereteket biztosított ez a szakmai diskurzus, hiszen a fiatalurak nem épp a konferenciákon megszokott stílusban adtak elő. Szó se róla, tiszteletreméltó a kezdeményezésük, de legközelebb lehetnének kicsit összeszedettebbek. Igyekeznek összekötni a szórakoztatást a komoly témák feszegetésével, melyhez szakértőket is bevonnak. Lényegében online elérhető videó sorozat segítségével próbálnak segítséget nyújtani a következő generációnak.
Végül, de nem utolsósorban, Z. Karvalics László szólalt fel, Mangalány mondja: közeledik a „digitális beavatottak” ideje. Z. Karvalics írásait szívesen olvasom, élőben azonban még nem sikerült meghallgatnom, úgyhogy eme hiányt is sikerült pótolnom. A fent említett prezentáció a digitális bennszülött fogalmat próbálja értelmezni és bővíteni. A lényegi mondandóhoz 3 mesebeli karakter (Piroska, Hamupipőke, manga lány) összehasonlításával jutottunk el. A három karakter, három eltérő világ képviselője, netán szimbóluma. Napjaink információs társadalma a mangalányhoz kapcsolható. Az egyes nemzedékek összehasonlítása során azonban nem csak a fenti szereplők nyújtottak segítséget, Z. Karvalics a digitális kultúra, számítógépes játékok irányából történő megközelítést is alkalmazta. Karvalics úr írását is ajánlom olvasatra, szokásához híven ezt is nagyon jól összerakta, ha fogalmazhatok ilyen póriasan.
A konferencia egyéb előadásairól majd később számolok be.
Akinek felkeltettem az érdeklődését, az bátran forgassa a tanulmánykötet, itt elérheti.

Hozzászólás

Az olvasás hálójában – avagy csináld magad az e-bookodat!

A 2012 február 11-i, Az irodalomtanítás innovációja című konferencián elhangzott előadásom prezentációja. Informatikus könyvtáros -ként kissé fura volt a neves irodalmárok után felszólalni, de nagyon örültem a lehetőségnek. 🙂 Az élmény központúságra kell helyezni a hangsúlyt. Az olvasás varázsát össze kell kötni a számítástechnika, az interaktivitás és a mobil eszközök által felkínált lehetőségekkel. Előadásom során a hálózatosodás szemszögéből próbáltam megközelíteni az olvasást és annak környezetét. Az élek mentén pedig sikerült eljutni az elektronikus formában létező könyvekig. A prezentáció csúcspontját a mobil telefonon futtatható könyves alkalmazások készítésének folyamata adta. Egész pontosan a tequilaCat szoftvert mutattam be használat közben.

Hozzászólás

Még egy kis BOBCATSSS…

Ebben az évben, január 23 és 25 között Amszterdam városa adott otthont a könyvtárosok rangos eseményének, a jubiláló BOBCATSSS-nek. Maga a jubileum a 20. rendezésre vonatkozik. A Holland fővárosban több mint 400 résztvevő volt jelen 36 országot képviselve. A tavalyi évben, Szombathelyen lezajlott szimpózium tematikájához részben kapcsolódva hirdették meg a nemzetközi konferenciát.
A pontos cím, Information in e-motion, magyarra az elektronikus információs közeg megnevezéssel ültethető át a legkifejezőbben. Természetesen Amszterdam esetében sem maradhatott el a szakmai kirándulás, melynek keretében Európa egyik legnagyobb közkönyvtárába (Openbare Bibliotheek Amsterdam ) és Amszterdam város levéltárába (Stadsarchief Amsterdam) lehetett bepillantani.

Openbare Bibliotheek Amsterdam

Openbare Bibliotheek Amsterdam

A konferencia ünnepélyes megnyitójára a Royal Tropical Institute impozáns épületében került sor. Délelőtt 11 órától a Marble Hall-ban lehetőség nyílt a regisztrációra. Ezt követően az intézet nagy előadójában vette kezdetét a három napos előadás sorozat. Felszólalt többek között az amszterdami, stuttgarti valamint a gronningeni egyetem rektora, továbbá a Goethe Intézet munkatársa is. Egy órától Anne Hemmond előadásában lezajlott az első prezentáció is, mely a közösségi web környezetét mutatta be a … szempontjából. A rendezők a kultúrát sem hanyagolták el, így a szép számú publikum a Men’s Voice kvartettel ismerkedhetett meg.

Royal Tropical Institute

Royal Tropical Institute

A nap hátralevő részében még egy izgalmas előadás adta meg az alaphangját további programoknak. A nap zárásaként szabadidős programok következtek, a Canal tour-ra jelentkezők hajókról vehették szemügyre a várost, melynek egészét kisebb nagyobb csatornák szelik több részre. Az Amstel partján szemet gyönyörködtető épületek sorakoznak egymás mellett várva a kíváncsi turisták minden részletre kiterjedő tekintetét. Végül éjfélig tartó zenés mulatsággal lehetett hangolódni a másnapi folytatásra.
Január 24-én reggel 9 órától több szekcióra bontva zajlottak a különféle prezentációk és workshopok az egyetem Benno Premselahuis nevű épületében. Az esemény főcíméhez igazodva a mobil kommunikációs eszközökre tevődött a hangsúly. Különösen a törökországi előadók foglalkoztak a különféle mobil alkalmazások könyvtári felhasználásának lehetőségeivel. A délelőtti előadások témái közé került az e-learning is. Több szempontból is képet kaphatott az egyetem nagy előadójában összegyűlt hallgatóság a tanulás új típusáról. Először egy egyetemisták körében elvégzett kutatásról. Délután 1-kor hideg élelemmel láttak

Benno Premselahuis - az egyetem épülete

Benno Premselahuis

el bennünket, mert Hollandiában ez a megszokott eljárás. A továbbiakban a digitalizálásról, digitális tartalmakról adtak számot, később pedig az ebook-ok piacával ismerkedhettünk meg. A közösségi oldalak által nyújtott kommunikációs lehetőségekről is esett szó. A szakmai beszámolók mellett a második nap sem telhetett el némi városnézés és nevezetesség meglátogatása nélkül. A közösség összekovácsolására az est folyamán biztosítottak helyszínt a rendezők, hiszen este 8 órától a Stayokay hotel látta vendégül a korábbi és jelenlegi BOBCATSSS résztvevőket.
Másnap ismételten reggel 9-től kezdődtek a különféle bemutatók, előadások. A választás nem volt egyszerű, hiszen a hét helyszín által felkínált variáció, telis tele volt érdekes szakmai beszámolóval. Az e-learning tananyagok kialakításához, információ megosztáshoz szükséges eszközök, programok új generációjával kerülhettünk közelebbi kapcsolatba. Külön előadás volt a Moodle elnevezésű keretrendszerről, illetve annak gyakorlati hasznáról. Mindezt a stuttgarti egyetem hallgatói tolmácsolták a hallgatóság felé. Természetesen a már említett workshop kifejezés mellett sem mehetünk el szó nélkül, hiszen azok is kiváló alkalmat biztosítottak a szakmai ismeretek bővítéséhez. Többek közt az iPad készülékekben rejlő potenciál is témaként szerepelt. A parkett könyvtáros „ördögei”-nek sem kellett csalatkozni, hiszen egy nagyszabású Tánc workshop is helyet kapott az események közt.
Az ebédet követően megkezdődött a konferencia záró szakasza. Az információ- és tartalomszolgáltató szakma képviselői további innovatív megoldásokat ismertek meg. Ide tartozik a szemantikus webhez tartozó környezet és eszköz készlet, illetve a különféle kutatásokhoz használható új keresőfelületek.
Délután 4-kor sor került a konferenciát záró ülésre, melyen a jövő évi konferencia szervezői is bemutatkoztak, így a zárás szomorú pillanatai mellé némi öröm is jutott. A BOBCATSSS kezdeményezése tovább tart, a következő állomás, jövő januárban Ankara.
Összességében mindnyájan gazdagítottunk meglévő tudásunk, új barátságokat kötöttünk és ennek köszönhetően angol nyelvi készségeinket is sikerült karban tartani, némileg bővíteni, maga Amszterdam pedig lenyűgöző atmoszférával rendelkezik. Csodálatos épületeivel, múzeumaival és a kihagyhatatlan piacaival felejthetetlen élményeket nyújtott.

Hozzászólás

Az irodalomtanítás innovációja, konferencia

Február 11-én, szombaton 10:30-tól – Az olvasás hálójában előadás. 🙂 Helyszín: Szombathely, Bólyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Maga a konferencia 10-én kezdődik. További információk a csatolt PDF-ben:

Az irodalomtanítás innovációja

Hozzászólás

Általam meghallgatott előadások

Hozzászólás

BOBCATSSS 2012, Amszterdam

Holnap reggel, a kultúra napján Amszterdamba veszem az irányt, hogy részt vegyek a nemzetközi BOBCATSSS konferencián, mely a könyvtáros hallgatók legjelentősebb szakmai fóruma. Az idei főcím Information in E-motion. A fókusz tehát az “e-” fejlesztésekre tevődik, január 23-25 között. Felértékelődik a digitális média szerepe a napról napra növekvő elérhető információk világában. A technológia rohamosan fejlődik, így nem árt képet kapni a jelenleg elérhető és a fejlesztésben lévő eszközökről. Mobil eszközök, kiterjesztett valóság (AR), szemantikus web és ha minden igaz keresési technikák is szerepelnek az “étlapon”. Némi városnézés is tervben van. 🙂
A repülővel történő közlekedés nem gerjeszt bennem túláradó örömöt, de kénytelen vagyok szembenézni vele… Remélem megéri a program a két-két óra repülős izgalmat.

Amint lehetőségem nyílik, beszámolok a történtekről, előadásokról, élményekről.

Hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: