Archive for e-könyv

PocketBook Basic New – képernyőkép készítése

Hűvös, esős, januári időben nincs is hasznosabb időtöltés, mint egy kis olvasás az e-könyvolvasón. Valamint néhány apró módosítás végrehajtása a megfelelő olvasásélményért, ilyen például új font beállítása, margók változtatása és… Természetesen ilyenkor találkozik az ember fia újdonságokkal. Azért meglepő, hogy valamivel több, mint 1 év elteltével még sikerül új funkciót felfedezni a “kütyün”. Valószínűleg az androidos okostelefon napi rendszerességgel történő használata (az ön készüléke nem támogatja… – apk letöltés, telepítés) hozza ki belőlem, hogy próbálok minden egyes eszközt a saját ízlésemnek megfelelően formálni.

A fenti sorok között nem véletlenül említettem az okostelefont. Ugyanis létezik egy olyan funkciója, amit magyarul képernyőkép készítésnek fordíthatunk. (Windowst használók körében “printscreen” néven lehet ismerős :)) Nos, ugyanezt a feature-t sikerült megtalálnom a könyvolvasón is. Lássuk is, hogy hol, illetve, hogy hogyan működik:

A png-be konvertált screenshot

A png-be konvertált screenshot

A funkciót a beállítások menüben lehet aktiválni, ahogy az a fenti képen is látszik, a billentyűkiosztást kell választani a listából. Nyomja meg kétszer a BE/KI gombot, itt pedig a képernyőkép lehetőségét jelöljük meg.

Van ennek gyakorlati haszna? A basic new esetében mindenképp. Legalábbis úgy vélem sokkal egyszerűbb ez a módszer a jegyzetelésre, mint a helyi menüből felkínált lehetőség, hiszen a billentyűkkel történő navigálás kissé nehézkes. A számunkra érdekes részleteket tehát könnyen kimenthetjük. A képek, melyek bmp kiterjesztésben készülnek, a gyökér könyvtárba kerülnek,  a screen mappába.

Végezetül egy kép a főmenüről:

Főmenü

Hozzászólás

A leghasznosabb okostelefon tok – Cover Reader

Az e-ink technológia napjainkra már elég kiforrott és ismert, így csak azok a gyártók szerezhetnek maguknak nagyobb piaci részesedést és elismertséget az említett területen, melyek folyamatosan próbálnak fejleszteni. Számos példát láthattunk az elmúlt években a kijelző felbontásának növelésére, javítván ezzel a képminőséget – Kobo HD Aura, Icarus Illumina, Onyx Boox Angel Glo, vagy a méret csökkentésre – például a az 5″ -os kijelzővel szerelt Pocketbook – vagy Kobo Mini, megvilágítás, hogy külön fényforrás nélkül is lehessen olvasgatni…

Azonban nem szabad elfeledkezni az “okostelefonok”-ról sem

Az említett újítások mellett mindösszesen a Yotaphone vállalkozott arra, hogy egy LCD kijelző mellett e-inkes megjelenítővel is ellásson egy készülékét, esetünkben egy “okostelefont” összekötvén a hasznosat a még hasznosabbal. A pocketbook mérnökei azonban mertek nagyot álmodni és egy érdekes ötlettel álltak elő, mely a napokban Cover Reader névvel kerül a piacra.

cover_reader

Nézzük mi is egy kellően innovatív termék receptje: végy alapul egy már jól működő technológiát, melynek már szakértője vagy, válassz ki egy közkedvelt és elterjedt mobilgyártót, készíts hozzá egy olcsó, minőségi, méretben megegyező, e-inkes kijelzőt és implementálj hozzá egy jól és egyszerűen használható dokumentumkezelő programot, mely elérhetővé teszi a különféle formátumban testet öltött olvasmányokat.

A lényeg, hogy magát az okostelefont, mint hardvert nem kell elkészítenie az ukrán barátainknak, csupán egy e-inkes pehely könnyű és vékony panelt, mely képes a mobiltelefonunkkal egyfajta szimbiózisra. Meg kell tehát oldani a csatlakozás problémáját. Nevezzük az összeköttetést biztosító fizikai elemet egy dokkolónak, mely az adatok elérése mellett a megfelelő mennyiségű energiaforrást is biztosítja az olvasmányok megjelenítéshez. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk az ötletet, akkor világossá válik, hogy valóban kisebb anyagi ráfordítással hatalmas piacot lehet elérni. Természetesen a kézzelfogható alkatrészeket szoftveresen is támogatni kell. Szükséges tehát egy megfelelő program mellyel az olvasás folyamatát irányítani lehet – megfelelő formátumok kezelése, lapozás, könyvjelzőzés, kiemelés. Mivel android operációs rendszert futtató készülékekhez (jelenleg pbreaderSamsung Galaxy S4) igazították a már említett programot a fejlesztők, így jött létre a PocketBook Reader APP, melyet rá kell majd tölteni az adott okostelefonra. További feature-ként megjelennek a kijelzőn a hívás -és SMS információk is.
Szerintem ezzel a megoldással nagyot kasszírozhat a Pocketbook, mert az okostelefonok népszerűsége elképesztő méreteket öltött. Kíváncsi vagyok, mekkora sikere lesz a Cover Reader-nek. Örülnék, ha idővel több telefongyártó készülékéhez is kifejlesztenének/legyártanának egy hasonló megjelenítőt.

Specifikáció

Maga a tok 146 x 69 mm nagyságú, ezen helyezkedik el 4,3″ méretű, e-inkes kijelző, melyhez 480 x 800-as felbontás társul (bár olvastam olyan cikket is melybe 600×800-at említettek). Nem meglepő módon az általam csak dokkolónak nevezett alkatrész mini USB-vel csatlakozik a telefonokhoz, bár wi-fi kapcsolatra is képes az eszköz. Támogatott formátumai jelenleg: PDF (Adobe DRM), EPUB (Adobe DRM), DjVu, TXT, FB2, FB2.zip, JPEG, BMP, PNG, TIFF.

Hozzászólás

A W3C cselekedne a digitális kiadás javításáért

A minap épp az Infodocket oldalán nézelődtem és megakadt a szemem egy érdekes címen, W3C Launches New Digital Publishing Activity. Úgy tűnik, hogy a rengeteg technológia, javaslat no meg a validátor még nem elegendő ok az örömre.

A W3C nagy terveket fogalmazott meg, célja, hogy a web a digitális kiadói tevékenységnek megfelelő környezetet biztosítson. Első hallásra kissé bizarrnak tűnt, hiszen ebben a szövevényes érdekellentéteken alapuló bizniszben mindez nem kis elhatározás. Maga a W3C, a közvetítő szerepet vállalna a kiadói ágazat és a fejlesztők között.

Az igazat megvallva, nincs ebben semmi meglepő, hiszen ha belegondolunk, akkor már most szembetűnő a W3C eddigi tevékenysége. Az e-könyvolvasók és tabletek napjainkban is a W3C által kifejlesztett technológiát használják az elektronikus könyvek, magazinok és folyóiratok megjelenítéséhez. Példaként sorolhatjuk a jól ismert formátumokat: (X)HTML, CSS, SVG, SMIL, MathML. Egyes folyamatok során a kiadók többsége is alkalmazza a fenti technológiák némelyikét a nyomtatott vagy elektronikus termékének életciklusában, a szerkesztésétől kezdve, egészen a megjelentetésig. Ahogy az eredeti angol nyelvű cikk fogalmaz, a kiadói ágazat az egyik legnagyobb fogyasztója a W3C által felkínált technológiáknak.

Magától értetődő, hogy a konzorcium által felkínált formátumok és javaslatok sem tökéletesek. Meghatározó jellemzők hiányoznak, vagy épp vázlatosan vannak jelen az egyes  W3C dokumentációkban. Ilyen például a(z) EPUB3, mely az elektronikus könyvek szabványaként ismert, sőt, a kiadói igények lefedéséhez saját formátumként is létrejött. Más szavakkal kifejezve, az EPUB3 szabvány több W3C technológiára támaszkodik, melyek azonban még kiforratlanok. A lényeg, hogy biztos lábakra kellene állítani a formátumot.

Több szakmai rendezvényen (Workshop on eBooks and the Open Web Platform,  International Digital Publishing Forum (IDPF), Book Industry Group (BISG)) is rávilágítottak, hogy a kiadói tevékenység a digitális világban még számos területen hiányt szenved, ennek oka, hogy a javaslatok nem kielégítően rendelkeznek a felmerülő kiadói igényekre. Ilyen területek például a speciális karakterkészlet kezelés, nemzetközivé válás, megfelelő metaadat szótárak, tartalmak védelme, hozzáférhetőség, html sablonok.

Habár a W3C Workshop az e-könyvekre fókuszált, az ott elhangzotthoz hasonló aggályok merülhetnek fel azoknál is, akik papíron megjelenő magazinjaikat szeretnék digitális formában megjelentetni az Open Web Platformon keresztül. Nekik is egy jól struktúrált adatformátum kell. Az online hirdetésekről sem lehet elfeledkezni, hiszen ugyanolyan magas minőségi kritériumoknak kell megfelelniük, mint az e-könyvek és magazinok, mivel az elektronkius kiadás üzleti modelljében kulcsszerepük van. Az online oktatási anyagokról nem is beszélve – tankönyvek, tesztek, illusztrációk minősége.

Alapos és kimerítő áttekintésre kell törekedni, mely megmutatja a fejlesztők és kiadók közti félreértéseket. Egyedi és jól dokumentált használati előfordulásokra és technikai követelmények megfogalmazására van szükség. Ebből a tevékenységből a digitális kiadás érdekcsoport veszi ki leginkább a részét. Ez a csoport gyakorlatilag a digitális kiadásában (elektronkus folyóiratok, magazinok, könyvek) résztvevő profik fóruma. Az általuk megfogalmazott esetek, követelmények vezethetnek el a legmegfelelőbb formátum(ok)ig.

Kiváncsian várom a folytatást, hogy mikor is tudják a kiadók egységesen kamatoztatni ennek a kezdeményezésnek az eredményeit. Ideje lenne, hogy a digitális kiadás valóban szabványosabb legyen, hogy könnyebb legyen minden szempontból megfelelő, minőségi kiadványokat készíteni.

Aki az eredeti, angol nyelvű összefoglalóra kíváncsi: W3C Launches New digital publishing activity

Hozzászólás

Amazonról PocketBook-ra

Tegnap, “paradicsomhaj” névvel regisztrált kedves olvasó aggodalmát fejezte ki prc(mobi) ügyben, egész pontosan, hogy hogyan lehet PocketBook készülékünkre Amazonról könyveket tölteni? Mivel androidos készülékén nem találta a fájlokat, ezért kíváncsi volt, hogy érheti el a köteteket a fájlok között. Nos a választ már tegnap is sejtettem, de most már biztos, hogy az általunk megvásárolt kötetek felhőbe kerülnek. De, aggodalomra semmi ok, hiszen létezik a Kindle for PC nevű alkalmazás, mely segítséget nyújthat a fenti probléma megoldásában. A program erről a linkről elérhető. Első lépésként le kell tölteni a telepítőt, majd következhet a telepítés. Mindezen tevékenységek összesen 1,5 percet vesznek el drága időnkből.

A lényeg, hogy telepítés után elindítva a programot rögtön láthatjuk a saját könyvtárunkat, vagyis az eddig megvásárolt köteteket. A képernyő baloldalán található 3 fő kategória, név szerint:

  1. All items (minden tétel),
  2. Downloaded items (letöltött tételek),
  3. Archived items (archivált tételek).
letöltött

3 kategória

Esetünkben a Dowloaded items lesz a legfontosabb. Röviden és tömören, a felhőben lebegő köteteket letölthetjük a saját PC-re/laptopra. A könyvtárban jelöljük ki az aktuális kötetet, majd jobb klikkel előcsalhatjuk a helyi menüt, melyből a Download parancsot válasszuk (2. kép). A prc fájlok így elérhetőek lesznek, vagyis könnyen átmásolhatjuk őket a PocketBook olvasónkra. A “gyári” elérési útvonal a c:\…\Documents\My Kindle Content. Ez természetesen igényeink szerint változtatható a Tools menü, Options pontjában, melyben a Content kifejezést keressük meg (3. kép). letöltés

options

Hozzászólás

E-könyv olvasós tapasztalatok

Elérkezett az ideje, hogy összefoglaljam a megszerzett e-könyv olvasós tapasztalataimat. Január 4-én került a birtokomba a 6″ Basic New. Azaz, több mint 2 hete használom a masinát. Minden funkciót, alkalmazást kipróbáltam, az olvasástól kezdve, a sakkon át, egészen a képnézegetésig. Először is az akku strapabírására voltam kíváncsi, hiszen sok helyen írták, írják, hogy akár 1 hónapig is használható az olvasó egy feltöltéssel. Az elmúlt 17 napban a töltöttségi állapotot jelző ikon még mindig maximális mennyiséget mutat. Úgy gondolom ez elég meggyőző adat lehet a (magamfajta) kétkedők számára. Természetesen akadt némi szépséghiba is, hogy ne csak dicshimnuszokat zengjek. Az első meglepetés rögtön az olvasó indítása után fogadott, a miértre pedig a magyar nyelvre lefordított menü adja meg a választ. Nem igazán tudom megérteni, hogy az Applications kifejezést miért nem sikerült átültetni a magyar nyelvre. Az Alkalmazások megnevezés egy karakterrel sem lenne hosszabb, azonban a programozók hanyag eleganciával ragaszkodtak a szakszerű angol kifejezéshez. Hasonló nyelvi hiba található a könyv olvasása közben előhívható, helyi menüben is, ez esetben a “Close book” felirat helyes fordítása állította megoldhatatlan probléma elé a fejlesztőket. Gondolom a fenti szoftveres hibák némi nyelvi ráncfelvarrás után orvosolhatók lesznek. Bizonyára lesz letölthető firmware (készülékünket vezérlő szoftver) frissítés, mely leküzdi a magyar nyelvű változat jelenlegi akadályait.

Főmenü

Főmenü

Főmenü

Bekapcsolás után találkozunk készülékünk főmenüjével, ezt gyakorlatilag 2 részre oszthatjuk, a 6″ 2/3 részét a felmásolt vagy olvasott dokumentumok információi foglalják el, míg a képernyő alján a menü található. Az elmaradt fordítás ellenére is könnyen navigálhatunk benne, nincs semmi bonyolítás. A könyvtár megnevezésű blokk értelemszerűen 🙂 a gyártó által és általunk rátöltött e-könyveket tartalmazza. A jegyzetek menüpont elérése után az általunk kimásolt szövegrészletekkel találkozhatunk. Az Applications a további szórakozásunkat szolgálja (lásd Csak olvasáshoz? c. részt). Végezetül a Beállítások menüpontja következik.

Beállítások
Annak érdekében, hogy olvasónk valódi kezesbárány legyen, több beállítást is végrehajthatunk. Pontosabban személyre szabhatjuk. Megadhatjuk, hogy a szoftver milyen nyelven jelenjen meg, a gombokhoz funkciót rendelhetünk, valamint a dátum és idő adatokat is állíthatjuk. Akinek van kedvenc rajza vagy fotója, az beállíthatja kezdőképernyőnek, ami indítás után megjelenik.

Olvasás élmények
menüKorábban már beszámoltam arról, hogy a kijelző Vizplex, tehát nem a legújabb fejlesztés, azonban ez egyáltalán nem zavaró. Az olvasás élménye így is tökéletes, teljesen szembarát a technológia, nem fárasztó a képernyőt bámulni. Kissé komikus, hogy a kezdeti időszakban, néhány alkalommal a papírkönyvek esetében jól bevált és megszokott lapozási technológiát szerettem volna alkalmazni… 🙂 Kicsit fura volt a gombnyomkodás, de sikerült megszokni. Attól sem kell tartani, hogy elfelejtjük, hogy hol tartottunk egy-egy könyv olvasása során, hiszen 2 kattintás és már kész is a könyvjelző. Valamint keresni is lehet a szövegben. A jegyzetelés funkció egy kicsit mást jelent, mint első hallásra gondolná az ember. A lényege, hogy adott szövegből ki tudunk emelni részleteket, akár egy egész oldalt is, és azt menthetjük el szövegként, vagy képként. A gyengén látóknak is tudok örömteli információt nyújtani, nos a karakterek mérete változtatható, így senkinek sem okozhat gondot az olvasás. Mit állíthatok még be az olvasás során? No, akkor sorolom a lehetőségeket, betűtípus, kódolás, sorköz, margók, kép frissítés, szöveg zárása (jobbra, vagy balra). Idegen nyelvű szöveg esetén hasznos segítség lehet az olvasón található szótár, melyet további szótárakkal lehet bővíteni.

Csak olvasáshoz?
Az olvasás mellett rendelkezésünkre áll egy-két alkalmazás is, mely szórakoztat vagy épp hasznos lehet. Nos értelemszerűen ezen kiegészítőket az Application menüpont segítségével tudjuk elérni. Ha kedvünk támad játszani, akkor választhatjuk a kígyó, kosinka, sakk és sudoku előre telepített alkalmazásokat. De ebben a szekcióban kapott helyet a szótár, a naptár és a számológép is.

Összegzés
Lekopogom, a fordítás elmaradás mellett egyéb hiba nem jelentkezett, minden formátumot kezel, és gyors. 🙂

Hozzászólás

Az első e-könyv olvasóm… :)

Az elmúlt 1 évben sokat töprengtem azon, hogy beszerzek végre egy e-könyv olvasót. Pontosítva, könyvtáros végzettséggel nem is az volt a kérdés, hogy vásárolok-e, hanem az, hogy milyen típust válasszak magamnak. Szerényebb pénztárcákhoz igazítva már 20.000 Ft alatt hozzá lehet jutni e-könyv olvasónak gúnyolt LCD kijelzős készülékekhez. Azonban ezt a lehetőséget már a kezdet kezdetén pikszisen kívül helyeztem. Mindenképp e-ink kijelzővel megáldott olvasót szerettem volna. Ha az anyagiakat vizsgáljuk, ez a kategória körülbelül 25.000 HUF -nál kezdődik (legalábbis Magyarországon). Szűkös anyagi lehetőségeim okán, a bűvös határt 30.000 Ft-nál húztam meg. (egy tok sem lenne ártalmas… 3-400 HUF 😦 )
Végül a Kindle (Wi-Fi, 6″), a Wayteq Colibri Xbook-60W és a PocketBook Basic New hármasa maradt a listámon. Mindhárom ugyanabba az árkategóriába tartozik, alkalmazási lehetőségek, magyarra lefordítva tudás alapján a Kindle emelkedik ki, vezeték nélküli internetezési lehetőség és e-ink pearl kijelzője okán, nem beszélve az Amazon könyvesboltjáról, ahonnan rengeteg olvasnivaló tölthető le, esetenként akár ingyen is! Azonban “csupán” 1 év garancia jár a készülékhez (csak azért, hogy negatívumot  is tudjak írni 🙂 ).

pocketbook

“A csomag”

Az én voksom mégis a harmadik jelöltre, a PocketBook, Basic New-ra esett. Kijelzőjének átmérője a jól megszokott 6″ (15,24 cm), típusa Vizplex, 166 dpi, 800×600 pixel felbontású, amely 16 szürke árnyalatot támogat. (+2 év garancia) Ha valakit a belbecs mellett a külcsín is érdekel, akkor megsúgom, hogy két színben kapható, fehérben és feketében.
Az egyik legjelentősebb magyar webáruházból rendeltem, tok akcióban, így a végösszeg 29.990 Ft-ot tett ki, melyhez nem járult szállítási költség. Ízléses, minimalista csomagolásban érkezett meg PocketBook-om. Maga a doboz a készülék mellett a garancialevéllel összekötött, rövid leírást és egy micro USB kábelt rejtett. Az olvasó méreteit tekintve, 122,6х176,4х9,7 mm és mindössze 180 gramm, a navigálásban a kijelző alá elhelyezett gombok segítenek. Egész pontosan, az előlapon egy, 5 pozíciós irányítókar és 2 lapozó gomb helyezkedik el. A Basic New, Linuxot használ, a futtatást pedig egy 800MHz-es processzor biztosítja. (egy tablethez képest ez szerény érték, de olvasáshoz elegendő 🙂 ) A PocketBook egy igazi kezes bárány, minden gombnyomásra gyorsan reagál, menüje átlátható, könnyen kezelhető, a lapozás is rendben van. Belső tárhelye 2 GB, azonban ez bővíthető, egészen 32 GB-ig.

Fénykép011

A masina – Basic New

Milyen kiterjesztéseket kezel?
A készülék 15 szövegformátumot támogat: PDF (ADOBE DRM), EPUB (ADOBE DRM), PDF, EPUB, FB2, TXT, DJVU, RTF, HTML, CHM, DOC, TCR, FB2.ZIP, PRC, DOCX, valamint négy grafikus formátumot is: JPEG, BMP, PNG, TIFF. Ami az e-könyv formátumokat illeti, kifejezetten örülök, hogy nem vagyok behatárolva csak epub/ csak prc(mobi) fájlokra. Mint látható, hangokat nem játszik le, de mint mondottam, olvasni szeretnék és ahhoz tökéletes. A  készülékhez körülbelül 500 előre telepített e-könyv jár, különböző nyelveken, bár a magyar még hiányzik a készletükből. Természetesen szótár is van, sőt további szótárakat tehetünk fel. Aki az olvasás mellett játszana is, annak rendelkezésére áll a sudoku, sakk, snake, valamint a klondike. + naptár.

Hogy kerül a könyv az olvasóra?

Első lépésben PC-nkre/laptopunkra le kell tölteni az adott kötetet, ezután csatlakoztatjuk a Basic New-t a számítógéphez. Az olvasón megjelenik egy ablak, 2 variációt felkínálva, tölteni szeretnénk, vagy PC-hez csatlakozni. Esetünkben az utóbbit válasszuk ki és már másolhatjuk is fel a gépre a tartalmat. Másik lehetőség a micro SD memóriakártya, melyet az olvasó alján találhatunk, közvetlenül az USB port mellett.

Végezetül…

Eddig minden tökéletesen működik (lekopogom), azért szemet szúrt, hogy a főmenüben az applications kifejezést nem sikerült lefordítani magyarra, de ez legyen a legnagyobb probléma. Aki kibírja internet kapcsolat nélkül és csupán olvasni szeretne annak csak ajánlani tudom. Magyar tartalomból is van bőven, ha az ember veszi a fáradtságot és ellátogat például a kindlevarazs.hu – tékájához, vagy a multimediaplaza.com e-könyv kínálatához.
Egyelőre csak gyengébb minőségű képeket tudtam feltölteni, amint lesz lehetőség, élesebbek, tanulmányozhatóbbak is felkerülnek.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

17 hozzászólás

Amazon: könyvkölcsönzés Európában is

Rögtön a poszt elején tisztázni kell, mit is értenek Európán az Amazonnál. Nos, a kölcsönzési szolgáltatás, melynek neve Kindle Owner’s Lending Library, egyelőre csak Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban érhető majd el az USA-n kívül, méghozzá október vége felé (október 25-ről hallani). Ha jól emlékszem, akkor az USA-ban már 2011 novembere óta él ez a lehetőség.
A kölcsönzési szolgáltatás lényege, hogy havonta egy kötetet, (de csak egyet), egy hónapnyi időtartamra lehet majd „kivenni”. Összesen több mint 200.000 könyvből válogathat majd kedvére a kedves olvasó. Üröm az örömben, hogy az említett folyamatban csak az Amazon Prime tagok (Amazon Prime card-holding Kindle owners) vehetnek részt. Nézzük, éves szinten mekkora összeget jelent ez a 3 európai országban:

  • Egyesült Királyság: £49.
  • Franciaországban: €49
  • Németországban: €29

Forrás

Techradar

Mashable.com

Hozzászólás

Older Posts »
%d blogger ezt kedveli: