Archive for digitális

Képzési stratégiák virtuális tantermekhez

A 2013-as esztendő utolsó napjaiban elhatároztam, hogy nem elégszem meg az egyetemen már korábban elsajátított ismeretekkel és készségekkel, főképp a technológia változásokkal párhuzamosan előretörő infokommunikációs területeken. Január elején a Coursera által felkínált képzések között próbáltam a célnak megfelelő lehetőséget megtalálni. Ennek eredményeképp leltem meg a University of California által meghirdetett, Advanced Instructional Strategies in the Virtual Classroom elnevezésű, 5 héten keresztül zajló képzést. Ennek oka egyrészt a már említett előképzettség, az e-learning, és a blendid learning egyaránt rengeteg pozitív emléket elevenített fel, másrészt az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a fent említett egyetem további három olyan kurzust szervezett (https://www.coursera.org/uci), mely egymással szorosan összefügg, ráadásul épp egymást követően kezdődnek majd el. A megszerzett tudást így könnyen lehet majd tovább építeni. Egy szó, mint száz, jelentkeztem is, majd január 27-én kezdetét vette a virtuális tantermek sajátosságaihoz igazodó stratégiák tanulmányozása. Nos az első hét után annyit mondhatok, hogy elég álmosra sikeredett az amúgy izgalmasnak ígérkező tanfolyam. Maradjunk annyiban, hogy ez egy bevezető szakasz volt, emészthető mennyiségű írott és audiovizuális információforrással megspékelve.

Első hét:

Röviden írnék az első hét anyagáról, mely egy rövid bemutatkozó videót követően 3 nagyobb egység köré épült fel, természetesen példákkal illusztrálva.

1. Mit értünk virtuális tanár alatt?

Első lépésként az online tanulás fogalmát boncolgattuk, mely elég átfogó terület, az elnevezés tág határokkal rendelkezik. Az első ajánlott olvasnivaló két nagy csoportot különböztet meg az online tanulás tekintetében- web alapú program személyes tanári jelenlét nélkül, illetve személyes jelenléttel támogatott. Nézzünk néhány példát az első kategóriára: Study Island, Brain POP, Skills Tutor. A virtuális oktatás 3 modellje is előkerül, úgy mint: csak online, vegyes, flipped.

2. Technológia változások hatása a pedagógiára.

A tanárközpontú oktatási típusból – ahol is a tanuló egy passzív befogadó, a tanuló központú oktatás jön létre, melynek meghatározó jellemzője a rugalmasság, mind az ütemezés, mind pedig a környezet szempontjából. Ki kell tehát emelni a személyre szabhatóságot, az online rendszerek pedig a különféle statisztikai adatokkal segíthetnek még hatékonyabb, még pontosabban a diák igényeinek megfelelő feltételeket kialakítani.

3. Hogy lesz valakiből virtuális oktató?

avagy miből lesz a cserebogár… akár ezt a címet is adhatták volna. A legfontosabb minőséget biztosító szabványokról (iNACOl Teaching Standards), a tanárképzés 21. századi modelljéről esett szó. Megismertem a témához kapcsolódó fontosabb szervezeteket (iNACOL, ISTE, CUE, SLOAN consortium) és konferenciákat (például: elearning strategies symposium). Mint megtudtam, a legnagyobb szerepe a best practice megosztásnak van -> folyamatos fejlődés mások tapasztalatinak segítségével.

Az első hét egy világosan és érthetően megfogalmazott, rövid kvízzel zárult, mely a megadott források megtekintése/elolvasás után könnyedén kitölthető. A neheze most következik, a heti felmérések mellett beadandó feladat is van, melyben egy választott témát kell a virtuális osztály számára kidolgozni.

Hozzászólás

A W3C cselekedne a digitális kiadás javításáért

A minap épp az Infodocket oldalán nézelődtem és megakadt a szemem egy érdekes címen, W3C Launches New Digital Publishing Activity. Úgy tűnik, hogy a rengeteg technológia, javaslat no meg a validátor még nem elegendő ok az örömre.

A W3C nagy terveket fogalmazott meg, célja, hogy a web a digitális kiadói tevékenységnek megfelelő környezetet biztosítson. Első hallásra kissé bizarrnak tűnt, hiszen ebben a szövevényes érdekellentéteken alapuló bizniszben mindez nem kis elhatározás. Maga a W3C, a közvetítő szerepet vállalna a kiadói ágazat és a fejlesztők között.

Az igazat megvallva, nincs ebben semmi meglepő, hiszen ha belegondolunk, akkor már most szembetűnő a W3C eddigi tevékenysége. Az e-könyvolvasók és tabletek napjainkban is a W3C által kifejlesztett technológiát használják az elektronikus könyvek, magazinok és folyóiratok megjelenítéséhez. Példaként sorolhatjuk a jól ismert formátumokat: (X)HTML, CSS, SVG, SMIL, MathML. Egyes folyamatok során a kiadók többsége is alkalmazza a fenti technológiák némelyikét a nyomtatott vagy elektronikus termékének életciklusában, a szerkesztésétől kezdve, egészen a megjelentetésig. Ahogy az eredeti angol nyelvű cikk fogalmaz, a kiadói ágazat az egyik legnagyobb fogyasztója a W3C által felkínált technológiáknak.

Magától értetődő, hogy a konzorcium által felkínált formátumok és javaslatok sem tökéletesek. Meghatározó jellemzők hiányoznak, vagy épp vázlatosan vannak jelen az egyes  W3C dokumentációkban. Ilyen például a(z) EPUB3, mely az elektronikus könyvek szabványaként ismert, sőt, a kiadói igények lefedéséhez saját formátumként is létrejött. Más szavakkal kifejezve, az EPUB3 szabvány több W3C technológiára támaszkodik, melyek azonban még kiforratlanok. A lényeg, hogy biztos lábakra kellene állítani a formátumot.

Több szakmai rendezvényen (Workshop on eBooks and the Open Web Platform,  International Digital Publishing Forum (IDPF), Book Industry Group (BISG)) is rávilágítottak, hogy a kiadói tevékenység a digitális világban még számos területen hiányt szenved, ennek oka, hogy a javaslatok nem kielégítően rendelkeznek a felmerülő kiadói igényekre. Ilyen területek például a speciális karakterkészlet kezelés, nemzetközivé válás, megfelelő metaadat szótárak, tartalmak védelme, hozzáférhetőség, html sablonok.

Habár a W3C Workshop az e-könyvekre fókuszált, az ott elhangzotthoz hasonló aggályok merülhetnek fel azoknál is, akik papíron megjelenő magazinjaikat szeretnék digitális formában megjelentetni az Open Web Platformon keresztül. Nekik is egy jól struktúrált adatformátum kell. Az online hirdetésekről sem lehet elfeledkezni, hiszen ugyanolyan magas minőségi kritériumoknak kell megfelelniük, mint az e-könyvek és magazinok, mivel az elektronkius kiadás üzleti modelljében kulcsszerepük van. Az online oktatási anyagokról nem is beszélve – tankönyvek, tesztek, illusztrációk minősége.

Alapos és kimerítő áttekintésre kell törekedni, mely megmutatja a fejlesztők és kiadók közti félreértéseket. Egyedi és jól dokumentált használati előfordulásokra és technikai követelmények megfogalmazására van szükség. Ebből a tevékenységből a digitális kiadás érdekcsoport veszi ki leginkább a részét. Ez a csoport gyakorlatilag a digitális kiadásában (elektronkus folyóiratok, magazinok, könyvek) résztvevő profik fóruma. Az általuk megfogalmazott esetek, követelmények vezethetnek el a legmegfelelőbb formátum(ok)ig.

Kiváncsian várom a folytatást, hogy mikor is tudják a kiadók egységesen kamatoztatni ennek a kezdeményezésnek az eredményeit. Ideje lenne, hogy a digitális kiadás valóban szabványosabb legyen, hogy könnyebb legyen minden szempontból megfelelő, minőségi kiadványokat készíteni.

Aki az eredeti, angol nyelvű összefoglalóra kíváncsi: W3C Launches New digital publishing activity

Hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: