Képzési stratégiák virtuális tantermekhez

A 2013-as esztendő utolsó napjaiban elhatároztam, hogy nem elégszem meg az egyetemen már korábban elsajátított ismeretekkel és készségekkel, főképp a technológia változásokkal párhuzamosan előretörő infokommunikációs területeken. Január elején a Coursera által felkínált képzések között próbáltam a célnak megfelelő lehetőséget megtalálni. Ennek eredményeképp leltem meg a University of California által meghirdetett, Advanced Instructional Strategies in the Virtual Classroom elnevezésű, 5 héten keresztül zajló képzést. Ennek oka egyrészt a már említett előképzettség, az e-learning, és a blendid learning egyaránt rengeteg pozitív emléket elevenített fel, másrészt az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a fent említett egyetem további három olyan kurzust szervezett (https://www.coursera.org/uci), mely egymással szorosan összefügg, ráadásul épp egymást követően kezdődnek majd el. A megszerzett tudást így könnyen lehet majd tovább építeni. Egy szó, mint száz, jelentkeztem is, majd január 27-én kezdetét vette a virtuális tantermek sajátosságaihoz igazodó stratégiák tanulmányozása. Nos az első hét után annyit mondhatok, hogy elég álmosra sikeredett az amúgy izgalmasnak ígérkező tanfolyam. Maradjunk annyiban, hogy ez egy bevezető szakasz volt, emészthető mennyiségű írott és audiovizuális információforrással megspékelve.

Első hét:

Röviden írnék az első hét anyagáról, mely egy rövid bemutatkozó videót követően 3 nagyobb egység köré épült fel, természetesen példákkal illusztrálva.

1. Mit értünk virtuális tanár alatt?

Első lépésként az online tanulás fogalmát boncolgattuk, mely elég átfogó terület, az elnevezés tág határokkal rendelkezik. Az első ajánlott olvasnivaló két nagy csoportot különböztet meg az online tanulás tekintetében- web alapú program személyes tanári jelenlét nélkül, illetve személyes jelenléttel támogatott. Nézzünk néhány példát az első kategóriára: Study Island, Brain POP, Skills Tutor. A virtuális oktatás 3 modellje is előkerül, úgy mint: csak online, vegyes, flipped.

2. Technológia változások hatása a pedagógiára.

A tanárközpontú oktatási típusból – ahol is a tanuló egy passzív befogadó, a tanuló központú oktatás jön létre, melynek meghatározó jellemzője a rugalmasság, mind az ütemezés, mind pedig a környezet szempontjából. Ki kell tehát emelni a személyre szabhatóságot, az online rendszerek pedig a különféle statisztikai adatokkal segíthetnek még hatékonyabb, még pontosabban a diák igényeinek megfelelő feltételeket kialakítani.

3. Hogy lesz valakiből virtuális oktató?

avagy miből lesz a cserebogár… akár ezt a címet is adhatták volna. A legfontosabb minőséget biztosító szabványokról (iNACOl Teaching Standards), a tanárképzés 21. századi modelljéről esett szó. Megismertem a témához kapcsolódó fontosabb szervezeteket (iNACOL, ISTE, CUE, SLOAN consortium) és konferenciákat (például: elearning strategies symposium). Mint megtudtam, a legnagyobb szerepe a best practice megosztásnak van -> folyamatos fejlődés mások tapasztalatinak segítségével.

Az első hét egy világosan és érthetően megfogalmazott, rövid kvízzel zárult, mely a megadott források megtekintése/elolvasás után könnyedén kitölthető. A neheze most következik, a heti felmérések mellett beadandó feladat is van, melyben egy választott témát kell a virtuális osztály számára kidolgozni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: