“Néhány jog fenntartva”

Lawrence Lessig: Szabad kultúra : A kreativitás természete és jövője
Budapest : Kiskapu, 2005

Szabad kultúraAz elmúlt pár hónapban igyekeztem a szépirodalom mellett némi szakirodalmat is olvasgatni, a szerzői jog terén sikerült is a hiánypótlás. Korábban csak a szokásosnak (vagy inkább szakmámból eredően elvártnak) nevezhető adattal voltam tisztában, mi szerint a szerzői jog védelme a szerző halála után még 70 évig áll fenn. Az előzményekkel, valamint a fenti jog hátterével nem igazán foglalkoztam. Amíg rá nem leltem Laurence Lessig, Szabad kultúra című könyvére. A kultúra felszabadításáért és/vagy bővítése érdekében Lessig szabadon elérhetővé tette írását, így az teljesen ingyen letölthető az internetről, a MEK gyűjteményében is megtalálható.

A szerzőről:

A Stanford Egyetem jogászprofesszora, az iskola Internet és Társadalom Központjának (Center for Internet and Society) valamint a Creative Commons-nak alapítója. Első olvasatra elég megbízhatónak tűnik, – ráadásul írni is tud -, elég érthetően fogalmaz, gondolatmenete logikus.

A kötetről:

Az eredeti, angol nyelven megírt mű, Free culture: How Big Media Uses Technology and the Law to Lock Down Culture and Control Creativity 2004-ben jelent meg, a magyar kiadás pedig 2005-ben látott napvilágot. Most, 2013-ban talán elévültnek tűnhet a könyv, hiszen egy 8 éves szakirodalomnak tűnik. Azonban a tartalma egyáltalán nem erről tanúskodik. Én például kötelező szakirodalomnak adnám meg, méghozzá több szakon is (valószínű, hogy több tanszéken gondolkodnak hasonlóképp és meg is követelik). Ha szigorúan a lényegi mondandót vesszük alapul, akkor maga a könyv 8 nagy részre tagolódik, melyek kisebb egységekre, fejezetekre oszlanak. A szerző bár rengeteg szakkifejezést alkalmaz, mégis a jogi útvesztőkben bizonytalanul mozgók is könnyen eligazodnak a gondolatai között, hiszen Lessig megfelelő szemléltetés érdekében rengeteg példát alkalmaz, illetve megtörtént eseményekre alapoz. Tömörebben megfogalmazva laikusoknak is emészthető alkotásról van szó.

A kötetből:

Kalózkodás, másolás, átalakítás?: ágyúdörgés, kardcsattogás és fogaknak csikorgatás helyett mára az Internet kapcsolható leginkább össze a kalózkodással. Lényegében lehetővé teszi az információk (azaz a különböző anyagok vagy „tartalmak”) hatékony terjesztését. Külön figyelmet érdemel az egyenrangú számítógépek közötti fájlmegosztás mely egyik leghatékonyabb technika a megosztásban. A legnagyobb probléma, hogy TB-okban kifejezhető mennyiségű, szerzői joggal védett anyag is szerepel a megosztott anyagok között. Természetesen a különféle digitális átdolgozásokra, kivágott jelenetekre, átírásokra is gondolni kell, hiszen a digitális technika rendkívüli lehetőséget ad a kreativitás kibontakoztatására. A jelenlegi szerzői jogi törvény azonban egyre kisebb mértékben támogatja az alkotótevékenységet.
Példákat láthatunk a filmiparból, a zenei felvételek világából, megismerhetjük Walt Disney és George Eastman munkásságát. Gyakorlatilag az információs társadalom alapját képező összes tevékenység megjelenik, mely tulajdont hoz létre.

„A szerzői joggal védett mű tulajdon”. Honnan jött ez az elv? Hol vannak a határai? Hogyan működik a gyakorlatban?

Ctrl +C, Ctrl +V

A másolás és beillesztés bűnné vált, a törvény szabályozni kíván minden olyan átalakítást, melyet számítógéppel végzünk. Arról nem is beszélve, hogy az interneten minden letöltéssel létrehozunk egy másolatot, így ez is a szerzői jog alá tartozik.

Hibás szerzői jog vagy csak káros szabályozás?

A legnagyobb probléma, hogy az a szerzői jog mely korábban a tulajdonlás egyensúlyát képezte, napjainkra teljesen megváltozott, vagyis nincs egyensúly. Minden alkotás, engedélyezésre szorul, gyakorlatilag minden egyes ötletünk megvalósítása előtt érdemes lesz ügyvédhez fordulni. Az tud csak alkotni, akinek lesz anyagi háttere. Lessig úgy fogalmaz, hogy az újítókat korlátozzák, a szabad kultúrát pedig engedélyes kultúra, más néven jogász kultúra váltja fel, mely megfojtja az újításokat.

„Az alkotói tulajdon eszméit védik, miközben az igazi alkotókat napjaink jobbágyaivá teszik.”

Már az előbb is felmerült, hogy az alkothat, akinek lesz rá pénze, nos, könyvtáros szemmel elég a tudományos folyóiratokra fordítani a figyelmet. A könyvtárak a nyomtatott folyóiratokhoz való nyilvános hozzáférés biztosításával szavatolta a tudományos adatokhoz való szabad hozzáférést. Azonban a szakmai periodikák nagy része elektronikus formátumra vált, a kiadók pedig egyre inkább korlátozzák a könyvtár által kínált szabadságot. A szerző úgy foglalta össze, hogy a változó technika és a piac összezsugorítja a korábban természetesnek vett szabadságot.

Creative Commons

Egy nonprofit szervezet, mely nem versenyez a szerzői joggal, csupán kiegészíti. Megkönnyíti az alkotói joggyakorlást, így segíti elő a kreativitást.
Célja tehát az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása. (Wikipedia)

Fájl csere

Nem az internetet kellene szigorúbb szabályok közé terelni, vagyis nem a fájlcserét kellene eltörölni, hanem azt kellene biztosítani, hogy az új körülmények – 21. századi technika mellett a művészek/alkotók/újítók biztosan megkapják a nekik járó pénzt.

Néhány jog fenntartva

„Olyan megoldásra van szükségünk, amely visszaállítja azokat a szabadságjogokat, amelyeket korábban adottnak vettünk.”

Jelen irományom mindössze egy rendkívül tömör összefoglalása egy sokkal logikusabban és bővebben kifejtett zseniális műnek. Csupán betekintést kívántam adni, hogy mire is lehet számítani. Ajánlott irodalom. Itt megtalálható.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: