Summáját IROM (Szombathely, április 6.)

A 2012-ben életre keltett Irodalomtanítás innovációja elnevezésű konferencia, idén ismét Szombathelyen (Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) került megrendezésre. Kissé megkésve, de igyekszem beszámolni a rendezvényről, melyen ezúttal nem előadóként vettem részt. Ez volt sorrendben a 3. alkalom, hogy az irodalomtanításban résztvevők, illetve az irodalomtanítás perifériáján elhelyezkedők megoszthatták egymással tapasztalataikat. Azért is emelem ki, hogy nem csupán az adott tantárgy oktatói diskurálnak, mert véleményem szerint az írásos és digitális kultúra együtt sokkal eredményesebb lehet, így csupán egy oldalról megközelíteni egy problémát, nem elégséges. Akár irodalmi hómezőelvnek is nevezhetnénk a fent említetteket, hiszen a hómező elve szerint pusztán egyetlen központból nem lehet a fenn álló piaci-, és esetünkben talán fontosabb digitális tér változásait felmérni. A szakszerű és minél több igényt kielégítő változásokhoz, innovatív megközelítésekhez a peremterületeken elhelyezkedők észrevételeire is oda kell figyelni. Gondoljunk nyugodtan a könyvtárosokra, pedagógia szakosokra, illetve egyéb kulturális és művészeti ágakat képviselőkre. Néhány érdekes előadás kivonata a konferenciáról:

„Ha a pókot akarjuk megismerni, érdemes a hálóját vizsgálni…”

(Dr. Iker János: A közoktatásfejlesztés lehetőségei)

Az ünnepélyes megnyitó beszédeket követően rögtön kezdetét vette az egész napos konferencia. Az első előadó Dr. Iker János, az NymE – Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának igazgatója volt. Az igazgató a közoktatás fejlesztésről beszélt, a témát pedig a társadalom felől igyekezett megközelíteni, hiszen a társadalom számára nevel a közoktatás jó polgárokat. Mint kihangsúlyozta, ennek egyik eszköze az irodalom oktatása is. Lényeges problémaként emelte ki a motiváció hiányát, mely az egész magyar társadalmat áthatja. A köznevelésnek/közoktatásnak erre kell hatnia. Szóba került a PISA felmérés is, mely arról árulkodik, hogy aki gyengébb iskolába kerül, annak bizony az eredményein is tükröződik a választása. Az iskolák tehát nem tudják megfelelően csökkenteni a társadalmi hátrányokat, összességében a szinten tartás figyelhető meg. Sajnos a tehetséggondozás szempontjából is lemaradásban vagyunk. ezután a Mit is mutatnak a nemzetközi trendek? és  Milyen kompetenciákkal kell rendelkezni a 21. században? kérdésekre próbálta megadni a választ az igazgató Úr.

  • Alkalmazkodó képesség – új helyzetek kezelésének képessége, egyre kevésbé alkalmasak a rutin megoldások.
  • Komplex kommunikációs és társas képesség – aki érti a szöveget, tud világosan fogalmazni az bizony sokra képes lehet, valamint ide kapcsolódik a gyors információ feldolgozás is.
  • Önfejlesztés, önmenedzselés.
  • Rendszerszemlélet.

Iker János a következő mondattal foglalta az össze az iskola feladatait: Adjon tudást, emberséget és élményeket. Ehhez kell megfelelő feltételeket teremtenie az államnak. Az igazgató úr ezután ismét visszatért a motiváció problematikájához. Sok az ismeret, azonban kevés a kapcsolat a köznapi élettel, nehéz összekapcsolni a megtanultakat a gyakorlattal – a sok információ, valamint a monotonitás kiöli a motivációt. Mi kellene az iskoláknak? jó tantervek – helyi adottságokhoz jobban igazodjon. A hétköznapi problémákra jobban reflektáljon. A társadalmat érdekeltté kell tenni az oktatásban, ez kell a sikeres képzésekhez. Továbbá a pedagógia alapelvére kell építkezni, lásd meg a pozitívumokat!

Olvasmányajánló Dr. Iker Jánostól:

McCourt, Frank: A tanárember – pedagógiai alapmű, haladóknak (moly)

Ugyanaz a forma, más tartalommal

(Gönczy Mónika: Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?)

A 2., debreceni IROM konferencia kötetének bemutatása volt Gönczy Mónika előadásának fő mondanivalója. Szakmai írások – tanulmányok, könyvbemutatók, esszék, rádió interjúk, fórum hozzászólások, óravázlatok – mellett versek, prózai írások, sőt képzőművészeti alkotások képei is bekerültek a II. kötetbe. A cél ezúttal sem lehetett más, mint az innováció lehetőségeinek meglátása a seniorok és a juniorok, tehát eltérő generációk szemével. Gönczy Mónika hozzátette, hogy az irodalom tantárgy keretein belül talán jobb megoldás lehetne, ha kevesebb művet, nagyobb mélységben tudnának tanítani, a minőségi olvasás megteremtése lenne a cél. Rendszerszerű oktatásra van szükség, a közoktatást pedig össze kellene hangolni a felsőoktatással.

Médiadesign és az olvasás

(Czémán Zsófia: Arany János balladái hipertextekben elbeszélve)

Érdeklődve vártam Czémán Zsófia prezentációját, mert tőlem sem áll távol a digitális technológia, olvasással történő összekapcsolása. Nos, a különféle megjelenítő eszközök, okostelefonok, tabletek – ebook olvasók nem tartoznak ide – megjelenésével egyre inkább megfigyelhető a kép és szöveg összefüggése, netán összefonódása. Már többről van szó, mint képernyőn megjelenő szöveg. Zsófia szavait tolmácsolva, napjainkra a szöveg képernyőre adaptálása, mindenképp megkívánja a megfelelő dizájnt. Fehér alapon fekete betűk lineáris olvasása mellett előtérbe kerül a vizualitás. Előadónk egész pontosan a hazánkban egyelőre nem túl ismert, interaktív könyv irányába indult el. Bár nem irodalomtanár, diplomamunkájának alapjául Arany János balladáinak interaktív feldolgozását választotta. Ha röviden akarom összefoglalni a gondolatait, akkor azt írom, hogy hiperhivatkozások segítségével szeretne többlet információt szolgáltatni a balladákhoz. Így a ballada olvasása közben az elemzés és egyéb hasznos adatok, információk, egy másik réteg megjelenítésével azonnal elérhetőek. Jelenleg a Hídavatás című ballada készül, a választás oka szimbolikus – hiszen a híd, mint vizuális objektum, meghatározó elem, a híd mentén végig haladva lehet értelmezni a művet.

Irodalmi kerekasztal

(Toldy ferenc iPaden nyomja a textust…)

A beszélgetés alapjául az irodalom tankönyvek szolgáltak, a diskurzus moderátora Bodrogi Ferenc Máté (Debreceni Egyetem) volt. A neves szakemberek –Gera Csilla, Bokányi Péter, Domonkos Péter, Diószegi Endre, Dobszay Ambrus, fenyő D. György, Gombos Péter, Horváth Zsuzsa, Molnár Gábor Tamás – a jelenlegi helyzet felvázolása mellett elmondhatták aggályaikat, ötleteiket. Felvetődött a lehetőségek között a kronológia elvének elvetése, azonban ezt (szerintem teljesen jogosan) senki nem támogatta. Lényeges kérdés, hogy milyen az ideális tankönyv? A tanár vagy a diák igényeinek kell megfelelni? Valóban teljesen más könyvet igényel a mai generáció? Tény, hogy az elmúlt 50 évben többször is volt változás a tankönyvek terén. Ideális tankönyv nincs, gyakorlatilag a tankönyvre csak otthon lenne szükség, tanórán nem. A magazinosodás is egy megoldás, bár a diákok furcsán reagálnak az újdonságra. A digitális tananyagok megjelenése pedig még a jövő zenéje.

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

(Dinnyés József: a daltulajdonos műsora)

Talán a legnagyobb hatással Dinnyés József előadás volt rám (a Nyugattól az Új Holdig tudna énekelni és anekdotázni). A történetei és a stílusa is magával ragadt, a zenei aláfestésről nem is beszélve. Rengeteget kaptunk tőle, szóban és dalban is. 1966-ban kezdte a pályafutását és 1985-ben jelent meg az első lemeze. (lemezek: Határtalanul, Kín és dac). Ma 3000-nél több énekelt vers köthető a nevéhez. Eddigi munkásságának megkoronázásaképp egy DVD-t készített, mely a könyvhétig valószínűleg meg is jelenik. Az összeállítás körülbelül 1400 dalt tartalmaz, mintegy 44 órányi zenei anyagról van szó! A kezelőfelület html alapú, versek soraira is lehet keresni. Leginkább iskolai- és közkönyvtárak részére készítette, segédeszköznek a különféle foglalkozásokhoz. A DVD lektora dr. Fűzfa Balázs. Dinnyés József jelenleg módszertani előadásokat tartva járja az országot könyvtárosok számára.

Aki nem ismerné: portréfilm 1998-ból

A Hajnali háztetők okostelefonon

(Mata Júlia: Hajnali háztetők okostelefonon)

Bár irodalomelmélet nem került bele, az irodalom és kultúra iránt érdeklődők számára mégis hasznos alkalmazásnak tűnik. Az alapötletet a készítőnek, a kedvenc könyvében –Szerb Antal – Utas és holdvilág – megjelenő helyszínek felkeresése adta. Mint arról beszámolt, annak idején nem volt még okostelefon, sem tablet, így jóval kevesebb információhoz juthatott hozzá az irodalmi túrázás közben. Például, hogyan is nézhetett ki a mű megírása idején az adott helyszín. Az alkalmazás kialakításában nagy segítséget jelentett a MoholyNagy Művészeti Egyetemen életre keltett, Digitális múzeum kurzus, mely azzal a célzattal jött létre, hogy a befogadás élményét kibővítse a digitális eszközök segítségül hívásával. A Hajnali háztetők az olvasás mellett, audió változatban is élvezhető, továbbá archív anyagokkal, korabeli zenékkel, képekkel, cikkekkel könnyebben tudja vizualizálni az olvasó a kor hangulatát, környezetét. Júlia a regény új felbontásával is megismertetett minket, két helyszín között 600 karakternyi szöveg olvasható, mely az 1 perc alatt feldolgozható olvasott szövegre utal, ezalatt körülbelül 50 métert sétálunk. Összesen 16 helyszín kereshető fel, mely 16 kilométernyi távot eredményez. A navigáció pedig archív térkép segítségével történhet.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Szövegtárgyak kiállítás:

P1010719 P1010720 P1010721 P1010722 P1010723 P1010724 P1010725 P1010726 P1010727 P1010728

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: