A tudás fájától, a tudás hálózatáig

Beköszöntött a december és vele együtt 2 újabb témakör kerül a Curious Minds 2012 csoport látókörébe. Számomra az e-havi, Hálózatok címmel megjelenő, B téma volt a legvonzóbb. Először 2011-ben találkoztam a fent említett témával, ekkor Fűzfa Balázs Tanár Úr ajánlására kezdtem bele Barabási Albert-László, Behálózva című kötetének elolvasásába. Ezt követően igyekeztem a könyv valamennyi forrás dokumentumát felkutatni, valamint a Szombathelyen megrendezésre kerülő Hálózatkutatás konferenciára (e-nyelv) is sikerült eljutnom. A végeredmény pedig 2. szakdolgozatomban mutatkozott meg, hiszen megpróbáltam a fenti téma alapján felépíteni az olvasással kapcsolatos dolgozatot (Molnár, 2012).

A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása.” (Barabási)

Csúcsok és élek… gráfok

Ha tömören szeretnénk összefoglalni a hálózatosodás jelenségét, akkor egyszerűen azt mondhatjuk, hogy világunkban minden, mindennel összefügg. De hogyan kapcsolódhat egymáshoz a kultúra, gazdaság vagy épp a társadalom? Lényeges kérdés, hogy hogyan jelentkezik ez a kapcsolat a tudományokban, az üzleti életben vagy épp a mindennapi életünkben (Barabási, 2011). Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hálózatok esetében nem csak a kapcsolatok jelenléte a lényeges, hanem azok szerepe az elemek működésében.

Mit jelent a hálózat?

A hálózat fogalma hálózattudományban matematikai, ezen belül gráfelméleti alapokra épül. Ennek megfelelően a hálózat csúcsok (csomópontok) és az ezeket páronként összekapcsoló élek (kapcsolatok) összessége. (Munk, 2010)

A hálózat kifejezés jelentése a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint:

1. egymást átszelő egyenes v. görbe vonalak sűrű, szabályos szövedéke, rendszere.

2. nagy területet behálózó műszaki (közlekedési, villamossági, hírközlő, csatorna) létesítmények összefüggő rendszere.

3. egymással összefüggésben levő, hasonló v. azonos intézmények egységesen szervezett, kiterjedt rendszere.

Skálafüggetlen hálózatok

A skálafüggetlen hálózatok felépítéséből következik, hogy vannak olyan elemek, amelyek különösen sok kapcsolattal rendelkeznek. Ezeket központi elemeknek hívhatjuk, és elmondható róluk, hogy sok kapcsolatuk alkalmassá tesz őket arra, hogy a hálózat kevésbé összefüggő részeit összekapcsolják egymással. (Kovács, 2010)

Matematika?
Mint láthatjuk, a témánk magyar szempontból igazán jelentősnek nevezhető, azonban nem Barabási volt az első magyar származású, aki foglalkozni kezdett a hálózatokkal. Mindenképp meg kell említeni a két híres matematikust, Rényi Lászlót és Erdős Pált, akik a komplex hálózatokat véletlenként kezelték. (N csomópont, L véletlenszerűen elhelyezett kapcsolattal) (Barabási, 2006)

Társadalom és Kultúra?

Sőt, mivel bölcsész vagyok külön öröm számomra, hogy a magyar szépirodalom egy darabkája szintén fontos láncszemként kapcsolódik a hálózatosodás hálózatához. Karinthy Frigyes, 1929-ben a Minden másképpen van gyűjteményes művében Láncszemek címmel egy matematikai témát latolgat. Az irodalom mellett említésre méltó a nyelvészeti megközelítés is, ebből a szempontból Balázs Gézát emelném ki.
Vajon hány közvetlen ismerősön keresztül kerülhetünk kapcsolatba egy távoli helyen élő, számunkra ismeretlen emberrel? De azt a kérdést is feltehetjük, hogy a barátom barátja is hatással van rám? (Christakis, 2010)

Internet?

A társadalmi vetület mellett mindenki számára egyértelmű lehet az internet által létrehozott globális hálózat. Az egész világ be van drótozva J

Biológia?

Az elektronikus hálózatokon és az emberi kapcsolatokon kívül a biológia is számos példát szolgáltat az említett felépítésre. Gondoljunk például a sejtekre és Csermely Péter munkásságára…

„A hálózattudomány nem csupán a biológiai és fizikai, de kulturális rendszerekre is érvényesíthető a világhálótól a filmvilágig.” (Varró, 2009)

Varró Attila sorait olvasva gondolkodtam el azon, hogy a hálózat sokféle megjelenését nekem is szemléltetni kell, éppen ezért az ajánlott irodalmat is több csomópont köré építettem fel. Az általános megközelítéstől az egyes területekig.
Miképp jutunk el a tudás fájától a tudás hálózatáig?; Mik azok a kisvilágok?; Van-e kapcsolat Aquinói Szent Tamás és a Facebook között?; Vajon a könyvtári ETO számok hálózatot rejtenek? Mindez kiderül december 8-án.

Ajánlott irodalom:

Itt olvasható!

Felhasznált irodalom:

  • Barabási Albert László: Behálózva: A hálózatok új tudománya. Helikon Kiadó, 2011. 320. p.
  • Balaskó Mária – Balázs Géza – Kovács László: Hálózatkutatás: Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2010. 11-13. p.
  • Nicholas A. Christakis – James H. Fowler: Kapcsolatok hálójában. Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat?
  • Munk Sándor: Hálózatok fogalma, alapjai. In: Hadmérnök, 2010. V. Évfolyam 3. szám
  • Varró Attila: Csillag-térkép: Hálózatok a filmvilágban. In: Filmvilág, 2009. (52. évf.) 5. sz. 19-22.

1 hozzászólás »

  1. Az ajánlott irodalom “Láncszem: Videó” kiegészítéseként ajánlom a Mindentudás Egyetemét.
    http://bit.ly/SyBa7C
    http://bit.ly/SyBeEt
    A fenti két linken a hálózatokkal kapcsolatos előadások is találhatók, magyar nyelven. (Barabásitól 2 előadás.)
    Minden előadásnak van olvasható változata. Ezenkívül a témához kapcsolódó linkeket is találunk több esetben.

RSS feed for comments on this post · TrackBack URI

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: