Tartalommegosztás

A tartalommegosztás témakörén gondolkodva először is az emberi kommunikáció szerepe villant fel előttem, hiszen a kommunikáció során különféle tartalmakat közlünk társainkkal és ez a folyamat bizony egyidős az emberiséggel. A kommunikáció vezérfonalát gombolyítva viszonylag gyorsan el lehet érni a kommunikációs modellekhez.

Először a Jacobson-féle nyelvi modellt lehet megemlíteni, melynek ábrája mindenki számára ismerős lehet. A modell kiemeli a hatékony kommunikáció meghatározóit, azonban a visszacsatolás jelensége már nem jelentkezik benne. Nos, említettem, hogy a közlés folyamata az egyik legősibb cselekvés, felmerül tehát a kérdés, hogy miért is zajlik le egy ilyen folyamat? Ennek megválaszolásában nyújtanak segítséget a nyelvi kommunikáció alapfunkciói. Ide tartozik: Emotív-érzelmi, konatív-felhívó, fatikus-fenntartó, metanyelvi, poétikai és referenciális-közlő, tájékoztató funkciók. (Fülöp, 1996)

  • referenciális funkció a kontextusra irányul, a megismeréssel kapcsolatos, számos üzenetben ez az uralkodó, mivel a kommunikáció célja az ismeretátadás
  • emotív vagy expresszív funkció a feladóra, illetve az üzenet tárgyára utal, kifejezi a eladónak a magatartását azzal kapcsolatosan, amiről beszél
  • konatív funkcióa címzettre irányul, felszólítást, parancsot hordoz
  • fatikus funkcióa kontaktusra irányul, célja a kommunikáció létrehozása, fenntartása, a csatorna működésének ellenőrzése
  • metanyelvi vagy magyarázó funkció feladata a kód ellenőrzése, annak ellenőrzése, hogy a felek értik-e egymást
  • poetikai funkció magára a közleményre irányul, a kifejezésre (Jacobson, 1969).

A Jacobson féle ábrát érdemes tovább értelmezni, a közvetítő csatorna, a kódolás, az irány és az idő szempontjából. Amikor Jacobson megfogalmazta az alapfunkciókat, még nem létezett internet. Azonban a közlemény, amint azt a hírközlés általános modelljéből leolvashatjuk, valamilyen csatornán jut el a címzetthez. Korábban a tartalommegosztás csatornája az élőnyelvi beszéd, a telefon és a nyomtatott dokumentum voltak. A tartalommegosztás tehát közel sem volt olyan hatékony és gyors, mint napjainkban. Érdekes még a térbeli és időbeli összevetés is, hiszen a közlés ideje, valamint az elérhetőségének ideje sem mellékes. (Fülöp, 1996)

Az igazi áttörés természetesen a legjelentősebb információs forradalomnak köszönhető, melynek következtében megjelent az internet, mint nyílt platform. Mindenki előtt megadatott a lehetőség, hogy különböző tartalmakat osszon meg ismerőseivel, vagy a világ bármely pontján élőkkel (Médiatörténet, 2006). Ráadásul a tartalmak különböző típusai váltak megoszthatóvá. Mint láthattuk, korábban csak hang, illetve szöveg és képi tartalmat voltunk képesek megosztani. Azonban az internet és technológia fejlődése lehetővé tette olyan platformok kialakítását, melyek több fájl kiterjesztést – ezáltal többféle tartalmat- is megoszthatnak. Ide tartoznak a kép- és videó megosztók, podcastek, elektronikus könyvtárak, online prezentációkészítő- és megosztó platformok. Gyakorlatilag az összes dokumentumtípus elérhetővé válik a globális hálózat segítségével.
Mint említettem, a fenti modellből hiányzott a visszacsatolás jelensége és jelentősége. Az internet megnyitotta az utat a közvetlen visszajelzés, a kétirányú kommunikáció felé is. A felkerülő tartalmakat tehát bárki véleményezheti, címkézheti, letöltheti. A térbeli és időbeli korlátok megszűntek, bárki bármikor hozzáférhet a tartalmakhoz, hiszen az internet felhalmozza és archiválja az eddigi ismereteket.

Web1.0-től, a web2.0-ig

Napjaink információs túlcsordulása az internetnek tudható be, azonban érdemes egy kicsit jobban utána járni annak, hogy hogyan is jutottunk el a kezdetleges hálózati kialakítástól a tartalommegosztásig. A megvalósítás első lépéseként tehát egy olyan hálózatot kellett kialakítani, amely kevésbé volt sérülékeny, vagyis nem egy központ köré épül fel. Ebben az esetben még nincs szó a web-ről, csupán kezdetleges információcsere jöhetett létre, ráadásul a vizualitás legalacsonyabb fokán, mindössze karakteres felületen. Ekkor fejlesztették ki a következő lehetőségeket: newsgroup, telnet, e-mail, illetve ftp. A közösségi szempontból legfontosabb megoldások azonban csak a world wide web kialakulásával kezdtek elterjedté és közkedveltté válni.
A web1.0 során is lehetőség nyílt honlapok készítésére (és ez által tartalmak megosztására), azonban az első generációs internet használatát, a társadalom többségét illetően a passzív befogadás jellemezte. A 2000-es évektől már egyre inkább elterjed a web2.0 kifejezés, mely O’Really nevéhez fűződik. Leginkább az interaktivitás emelhető ki a 2. generációs médiából, továbbá a multimodalitás is jellemzi. Kicsit áttérve a tudásmegosztás témakörére, világosan látszik, hogy maga az új média nem kimondottan az új tudások létrehozását jelenti, sokkal inkább a meglévő ismeretek újra értelmezése és szerkesztése a megfigyelhető (Koltay, 2011). Az újjászervezés révén egyre szélesebb körben lehet hozzáférni a tartalmakhoz, azonban egyazon tartalom többféle átirata, értelmezése sok esetben minőségi problémákhoz is vezethet. Kérdésessé válik a relevancia.

Tartalommegosztás a munkakörnyezetben

1. For-profit szektor

Egy jól működő szervezethez hatékony információ (tartalom) és tudás áramoltatásra van szükség (Davenport – Prusak, 2000). Már esett szó arról, hogy az internet egy globális hálózat, mely lehetőséget biztosít bárki számára a tartalom megosztásához. Ennek következtében tudásunk sokkal széleskörűbb lehet, ráadásul gyorsabban bővül és frissül. Ezt pedig a vállalati szféra is felismerte. Különféle megoldási javaslatokat dolgoztak ki a hatékonyság növelése érdekében. Extranet és intranet is szóba jöhet, tehát beszélhetünk vállalaton belüli, illetve vállalatok/ intézmények közti hálózatos megoldásról is. A profit orientált szektorban a gyors és pontos tartalom, döntő jelentőségű, hiszen új piacok elérését és egyben bevétel növekedést is eredményezhet (Davenport – Prusak, 2000).

2. Non-profit szektor

A non-profit jellegű intézményekben is tartani kell a lépést a korral. A legjobb példának a könyvtárak tekinthetőek, gondoljunk akár közművelődési-, akár vállalati-, akár felsőoktatási könyvtárra. A könyvtár alapvető funkciójának tekinthető az információ és/vagy tartalom beszerzése, feltárása, raktározása és szolgáltatása. Arról nem is beszélve, hogy a web2.0 világában a könyvtár lehet azaz információs központ, mely segítséget nyújthat a releváns és hiteles információk, tartalmak biztosításában. Nos, ez a tevékenység lehet külső webes források feltárása, vagy a meglévő és felhalmozott tartalmak digitális szolgáltatása.
A könyvtárakban folyó digitalizálási munkát össze kell hangolni. Ennek alapvető feltétele többek között az egységes nyilvántartás. A teljes körű nyilvántartás olyan többszintű rendszerben valósítható meg, amelyben követhető a digitális objektumok és projektek útja az intézményi szinttől az országos szintig, illetve biztosítható a bekapcsolódás az európai többnyelvű nyilvántartásba (Országos Könyvtári Digitalizálási Terv, 2005).
Ezen kívül a jogi szempontokat is figyelembe kell venni. A jogi szabályozás számos területen nem tudja követni az elektronikus dokumentumok széles körű elterjedése során felvetődött új kérdéseket. A joggyakorlatban lévő bizonytalanságok tisztázására folyamatos szakértői tevékenység szükséges, amely gyakorlati szempontból veszi számba a jogszabály-módosítások lehetőségeit. Kezdeményezni kell(ene) ezen törvények módosítását, javítását, létrehozását.

Mit használ a könyvtár a tartalommegosztásra:

  • blogok
  • wikik
  • képmegosztók
  • videó megosztók
  • intranet

Külön kiemelendő:

A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), mint tartalomszolgáltató, hiszen folyamatosan gyarapszik és egyre több formátumban ad közre érdekes és értékes köteteket.

A DIA (Digitális Irodalmi Akadémia), mely 1998 tavaszán jött létre. Küldetése a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.

Az MDK Magyar Digitális Képkönyvtár 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény célja, az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegye, határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl – kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra).

Tartalommegosztás a hétköznapokban – szórakozás, magánélet

Eddig a pontig meglehetősen formális tartalommegosztásról beszéltem, azonban a közösségivé vált web igyekszik megfelelő táptalajt nyújtani a szórakozás magvainak is. Az elvetett magok kikeltek azonban a fejlődés során, jó néhány vadhajtással is számolni kell. Egyre több a nem legálisan közzé tett, szerzői jog hatálya alá eső tartalom. A könyvkiadók mellett a zene- és filmipar szenvedi el a legnagyobb károkat a kalózkodás miatt. Egyre több fájlcserélő platform jön létre, világviszonylatban talán a piratebay a legismertebb. Megoldás egyelőre nincs…

Legközelebb a megosztást lehetővé tevő eszközökről ejtek pár szót.

Felhasznált irodalom:

Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. [fordította: Andó Éva] Budapest: Kossuth Kiadó, 2001. 195. p.

Fülöp Géza: Az információ. Budapest, 1996.
http://mek.oszk.hu/03100/03118/html/
[Letöltve: 2012.11.15.]

Koltay Tibor: Új generációk, új média, új írástudások. In: Könyvtári Figyelő, 2011. 2. szám
http://ki.oszk.hu/kf/2011/07/uj-generaciok-uj-media-uj-irastudasok/
[Letöltve: 2012.11.19.]

Kommunikációelmélet – kommunikációs ismeretek (e-learning tananyag).
http://www.ektf.hu/user/balint/moodledata/16/tananyag/obj/ie_0065_0_0_0/0065_0_0_0.htm
[Letöltve: 2012.11.19.]

Országos Könyvtári Digitalizálási Terv: 2007-2013.
http://ki.oszk.hu/content/orsz-gos-k-nyvt-ri-digitaliz-l-si-terv-2007-2013-national-digitisation-plan-libraries-2007-2
[Letöltve: 2012.11.20.]

Szabadbölcsészet: Bevezetés: Információs forradalmak. (2006) http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=541&tip=0
[Letöltve: 2012.11.20.]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: