Tudásmenedzsment

A Curious Minds csoport novemberi témájához (Tudásmegosztás) szorosan kapcsolódva szeretném bemutatni Davenport és Prusak, Tudásmenedzsment című könyvét:

Tudásmendzsment

Davenport, Thomas H. – Prusak, Laurence: Tudásmenedzsment. [fordította: Andó Éva] Budapest: Kossuth Kiadó, 2001. 195. p.

A kötet eredeti címe: Working knowledge: How organizations manage what they know

Mielőtt rátérnék a könyv recenzálására, először is szeretnék pár sort írni a két szerzőről, hogy bemutassam szakmai hozzáértésüket.

Davenport szerzőként és társszerzőként összesen 14 szakkönyv megírásában vett részt, az üzleti folyamatok újjászervezése, tudásmenedzsment és a vállalati rendszerek üzleti felhasználása területén. Jelenleg a Babson College, Menedzsment és információ technológia tanszékének professzora. (További információk itt)
Prusak, kutató, szaktanácsadó és nem mellesleg az Institute for Knowledge Management megalapítója. Napjainkban a Columbia Egyetemen oktat, az Information and Knowledge Strategy Program keretében. (További információk itt)

A fenti sorok olvasása után már kétség sem férhet a szerzők megfelelő szakmai tapasztalatának megállapításához. A dokumentum tartalma 9 fejezetre tagolódik, minden fejezethez gazdag bibliográfia tartozik, továbbá több gyakorlati példával szemléltetve mélyíthetjük el az elméletet. Találhatunk a könyvben még egy név- és tárgymutatót, illetve egy rövid összefoglalót a szerző párosról.
A szerzők megpróbálják bemutatni mindazon tényezőket, melyek napjaink tudásdömpingjéhez vezettek. Bár a kötet magyar fordítása 2001-ben jelent meg, az utóbbi kijelentés – tudásdömping- egyre hatványozottabban jelentkezik, azaz még mindig időszerű. Egyre több szervezet fedezi fel, hogy a jövőbeli boldoguláshoz a szervezeti tudás rendszerezett összefogása szükséges. Ezzel a felfogással összhangban a szerzők a tudás és a technológia kapcsolatát is részletesen tárgyalják.
Természetesen Davenport és Prusak is az adat, információ és tudás pontos definícióiból indul ki, hiszen a fogalmak pontatlan ismerete számos esetben okozott már károkat a szervezetek esetében. Ugyanis a három fogalom nem csereszabatos egymással. Jelentésük és összefüggéseik megértése döntően befolyásolja a tudásmenedzsment sikerességét. A tudás típusainak részletezése is elengedhetetlen az első fejezetben.
Érdemes elgondolkodni a következő kijelentésen: „Minden tudásátadási kezdeményezés első lépése az a felismerés, hogy a tudásnak is van piaca.” A tudás tehát állandó mozgásban van, melyről Davenporték is írnak. A második fejezet fő mondanivalója a tudás piacait tárja elénk, hasonlóságokat mutatva az anyagi javak piacához. Ebből kifolyólag a piac itt is vevők, eladók és tranzakciók szereplésével realizálódik.
Azonban a tudás nem önmagából ered, létre kell hozni. Ehhez a napról napra bővülő információ halmazt kell felhasználni. A harmadik fejezet a tudáslétrehozásának 5 lehetséges megoldását mutatja be.
A tudás létrehozása azonban nem elegendő, kodifikálni kell. Lényegében a tudás továbbíthatóvá és megérthetővé tétele jelentkezik a könyvben. Az alapelvektől egészen a tudás térképének megalkotásáig. Példaként pedig a Microsoft tudástérképével ismerkedhetünk meg.
A tudás átalakítása/érthetővé tétele után a két szerző az átadás folyamatát részletezi, vagyis az 5. fejezet a tudástranszferről szól. Más kifejezést alkalmazva, a hatékony tudásáramoltatás leírásával találkozunk.
Kinek mi a feladata? Hiszen szót esik az ismeretek rögzítéséről, szétosztásáról és a használatról. Mint olvastuk, az információ tudássá alakításában a humán tényező meghatározó. Ennek érdekében meghatározott felelősséggel felruházott, célorientált szerepkörrel rendelkező alkalmazott(ak) foglalkoztatása szükséges. A 6. fejezetet olvasva meg fogjuk ismerni a szükséges szerepköröket és a hozzájuk kötődő képességeket.
A kötet következő fejezete a technológiai támogatás lehetőségeiről számol be. Ide tartoznak a tudástárak, valós idejű tudásrendszerek és a hosszú távú elemzőrendszerek is. Nem utolsósorban választ kapunk a: Mire nem képes a technológia? kérdésére is.
Az utolsó két egység a már említett példák mellett tovább erősíti a gyakorlati vonalat. Részben tudásmenedzsment- projektekről számol be: teljesség igénye nélkül, HP, Microsoft, Sun Microsystems… Az utolsó fejezet konkrétan jó tanácsokat, kapaszkodókat, intelmeket tár elénk.
A kötet igazán profit orientált cégek által használt lehetőségekről nyújt beszámolót, azonban rengeteg haszna lehet annak is, aki a non profit világában tevékenykedik, hiszen a szervezet munkáját ott is hatékonyabbá tehetjük a tudás megfelelő áramoltatásával. Egyszóval minden kedves Curious Minds csoporttag figyelmébe ajánlom a kötetet!(a könyvtárak jó részében fellelhető a kötet🙂 )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: