Netgeneráció: 4. rész, Társadalom történeti megközelítés

A netgenerációt körülvevő új környezet megértéséhez érdemes történelmi szempontokból megvizsgálni a társadalmi változásokat. A történelem könyvében egészen az ókori görögökig érdemes visszalapozni. Ennek oka, hogy részben a korabeli görög államok vezetői rakták le a mai demokrácia alapköveit. Maga a demos szó is görög eredetű, jelentése nép. Miért fontos ez számunkra? A válasz egyértelmű, hiszen a demokrácia intézménye jótékony hatást gyakorolt a társadalmi változásokra is. Említésre érdemes Kleiszthenész aki reformjaival továbbvitte Athént a demokrácia felé. Az egyes tudományok pedig fejlődésnek indultak. Jelentős változások történtek!

Egy folyamatosan fejlődő társadalomban élünk és dolgozunk, érzékelhetjük, hogy minden egyes év egy kicsit eltér a megelőzőektől. De a legtöbb változás csupán kismértékű és fokozatos, ebből adódóan a munkánkat is a jól bevált, megszokott gyakorlattal végezzük. A nagy változás az bizony teljesen más (már a Görögöknél is láttuk), hiszen befolyásolja a társadalmi rendszert, a már említett rutin pedig ebben az esetben akadályozza a szakmai fejlődést. Alkalmazkodnunk kell az új környezeti viszonyokhoz. A történelem ismét jó példával szolgálhat, nem is szükséges túlságosan messze kitekinteni a múlt irányába. Kelet-Európában a Szovjetunió katonai ereje mind a társadalmi, mind pedig a politikai fejlődés gátját képezte. Azonban 1989-ben a hatalmi struktúra végleg összeomlott, hiszen ez a rendszer nem volt képes tanulni, megújulni, alkalmazkodni az újabb és újabb szituációkhoz. Kissé elnagyoltan mondva, a Szovjetunió kiment a divatból.

Mint a fenti példa is jól mutatja, nagy változások igenis vannak. Hasonló jellegű és mértékű változást idézett elő az információtechnológia megjelenése is. Már a 90-es évek közepén megjelent olyan tanulmány (WTO, 1996), mely azt sugallta, hogy az információtechnológia olyan mértékben változtatja majd meg a mindennapi életünket és a társadalmat, mint az ipari forradalom tette azt korábban. A kilencvenes évek közepén talán radikális kijelentésnek tűnt. Közel 20 év távlatában azonban azt mondhatom, hogy most még időszerűbb ez az állítás. Egy hihetetlen mértékű változás közepén helyezkedünk el. Az információtechnológiai fejlődés pedig adatok és a belőlük kinyert információk sokaságával áraszt el bennünket. Érezni is lehet a hatását, egyrészt a társadalom minden részében, másrészt az összes, szociális jelleget öltő intézményben. Visszakanyarodva az 1990-es évekre, az emberek többsége a digitális forradalmat technikai változások egy típusával azonosította, hiszen akkor még a személyes kapcsolatok, a szakmai tevékenységek érintetlenül maradtak az információtudománytól. (Hoiivik, 2004) De napjainkban már egészen egyszerűen kijelenthetjük, „az információtechnológia olyan mértékben változtatja majd meg a mindennapi életünket és a társadalmat, mint az ipari forradalom tette azt korábban”. Arról nem is beszélve, hogy az ipari forradalom is technológiai változásokkal kezdődött, de a társadalom és a kultúra átalakításával ért véget. (Schama, 2004)

Az acél és a gőz ötvözete bomlasztó technológiát alkotott meg. Az uralkodó, az egyház és a nemesség ereje az átlagos polgárok erejévé alakult.” (Schama, 2004)

Mit is idézett elő az ipari forradalom? A mezőgazdaságról áttevődött a hangsúly a gépesített termelésre. Ezzel szemben a digitális forradalom a kézzelfogható termékektől átvezet a szellemi termékekre. “Kézzelfogható” termékek gyártása helyett, inkább szövegeket írunk, és előadásokat tartunk. Ezzel el is érkeztünk az új társadalmi forma megjelenéséhez, melyet több névvel is felcímkéztek: poszt-indusztriális-, poszt-modern-, információs-, sőt hálózati társadalomként is emlegetik. Mindegyik név ismert, de egyik sem túlságosan pontos. Ha az információs társadalom megnevezést nézem, akkor az nem világít rá teljesen az interaktivitásra, túlságosan statikus. Talán a hálózati vagy hálózatos társadalom megjelölés a legtalálóbb. Eddig világos, de hogy lesz ebből a tudás társadalma?

A tudást rendszerezett médiumok közvetítik, például könyvek és különböző dokumentumok, valamint sokféle személyes kapcsolat, a kötetlen beszélgetéstől egészen a mentor-gyakornok viszonyig. A tudás úgy keletkezik az információból, ahogyan az információ létrejön az adatból. Az információ tudássá alakításában gyakorlatilag minden munkát az ember végzi. A tudás (vagy ismeret) egy döntési folyamat során felhasznált, megtanult és hasznosított, aktivizált információ (Mészáros, 2001).

A tudás az összefüggéseiben tekintett információ”. Az információt tehát kontextusba kell illesztenünk, és addigi ismereteinkhez kell kapcsolnunk ahhoz, hogy tudás váljon belőle. (Nyíri, 2000)

Azonban

A tudástársadalom lényegében először is az információs társadalom szociális és kulturális dimenzióját jelenti. Ez a megközelítés tehát nem az információ és a tudás megkülönböztetéséből indul ki, hanem abból, hogy a tudástársadalom – eltérően az információs társadalomtól – a tudás társadalmi tőkévé alakítására koncentrál. A civilizációvá válásnak ez a momentuma az, amikor a technikai-technológiai lehetőségek a társadalom újraszervezésében hasznosulnak, rajtuk keresztül már nemcsak tudáselemek (információk, adatsorok), hanem tudások áramolnak. A tudás itt sajátos szervezettségi jegyekkel ellátott kontinuum, amelyet az informatikai hálózatokon keresztül osztanak el, s amely a társadalmi tőke részévé válik (de nem azonos azzal). (Varga – Ugrin, 2007)

Sokan felteszik a kérdést, hogy milyen követelményeknek feleljen meg a netgeneráció? Nos, a tudástársadalom leírása egyértelműsíti a válaszadásom. Részt kell vennie a tudás társadalmivá tételében. Ehhez pedig minden eszköze meg is van, internet, közösségi oldalak, blogok, mikroblogok, chat és még sorolhatnám. Számukra azért jelenthet könnyebbséget, mert ebbe a közegbe születtek bele, sokkal korábban lépnek kapcsolatba a környezet által felkínált technikai lehetőségekkel. Náluk még nem áll fent a megszokás és a jól bevált, begyakorolt mechanizmusok gátja.

Felhasznált irodalom

MÉSZÁROS Anikó: Kis információs társadalmi körkép.  In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás,   2001.5.
NYíRI Kristóf: Globális társadalom, helyi kultúra. In: Az információs társadalom. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA, 2000. 49., 61. p.
HOIIVIK, Tord: Enter the dragon. From print to web in library education. In: Festschrift for Wanda Pindel, Jagiellonian University of Cracow, 2004. http://home.hio.no/~tord/krakow/long/long.htm
SCHAMA, Simon: Citizens: A Chronicle of the French Revolution. Penguin, 2004.
UGRIN Emese – VARGA Csaba: Új állam- és demokráciaelmélet. Századvég Kiadó. Budapest, 2007. 376 p.
WTO: Information Technology Agreement, 1996

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: