Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?

Tegnap, 2012. október 4-én az Országos Széchényi Könyvtár adott helyet a „Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?” című rendezvénynek. További két fontos kérdés is meglapult az összejövetel alcímében, mit gondol a kiadó, illetve mit gondol a könyvtár? Bánkeszi Katalin, a Könyvtári Intézet igazgatója szavaival vette kezdetét a mai meeting. Rögtön a bevezető gondolataiban kifejtette az igazgatónő, hogy érződik az olvasók irányából a nyomás az e-könyvek iránt. Szót ejtett az Egyesülés az e-könyvekért elnevezésű összefogásról is, mely magyarországi vállalkozások, szervezetek és szakmai fórumok önkéntes együttműködési rendszerét jelenti. Ez a szerveződés is jól mutatja, hogy mindenképpen több oldalról kell megvizsgálni az e-könyvek helyzetét, hogy pontos képet kapjunk. A könyvtár oldaláról a már meglévő szakmai funkciók kerültek napirendre, hiszen bennük rejlik az a szolgáltatás, mely az információt bárkinek szabadon hozzáférhetővé teszi. Ennek értelmében azok számára is biztosítani kell az elérést, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg az e-könyvolvasó készülék megvételét. Mindezt azonban csak jogkövetően kívánja nyújtani a könyvtár, úgy, hogy sem a szerzői jog, sem pedig a kiadók jogai csorbát ne szenvedjenek. Bánkeszi Katalin azzal zárta sorait, hogy az e-könyvnek igen is helye van a könyvtárban, az információs intézmény is lehet egy opcionális elérési út.

Ezt követően Farkas István „Dworkyll” tartotta meg előadását az e-könyv meglévő formátumairól és a DRM lehetőségeiről. Első lépésben az e-könyv definíciója hangzott el, hiszen a félreértések elkerülése végett ez tisztázásra szorul. Az e-könyv a hagyományos könyvhöz hasonlóan egy kötött struktúrával, borítóval, impresszummal és törzsszöveggel rendelkezik. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy zárt koherens világ. A formátumot konkretizálva eljutottunk a Mobi, illetve EPUB kiterjesztésig. A lényeg mindkettő esetében a meglévő struktúra, továbbá, hogy a betűméret és a margó mérete változtatható, az olvasási élmény pedig kiváltképp a papírhoz hasonlatos. Dworkyll nem mehetett el szó nélkül amellett sem, hogy mi nem tartozik az e-könyvek bűvkörébe. Ide sorolhatjuk a szöveges HTML kiterjesztéseket és részben a PDF-eket is. Az utóbbi archiváláshoz kiválóan alkalmas, azonban nehézkesen tördelhető, ez pedig a megjelenítés során azonnal jelentkezik is. A laikus számára szintén újdonságként hatott az XML szerkezet szerepe, hiszen ezen állományokból ölt testet maga az e-könyv. Azonban az előállítás a papírkönyvekhez hasonló eljárást igényel, gondoljunk csak a szerkesztésre, korrektúrára, valamint a műszaki szerkesztésre. De a hagyományos ismeret közvetítőkkel szemben a sokszorosítás nem okoz anyagi terhet. Az elkészült e-könyvek azonban új paradigmát alakítottak ki, ez pedig nem más, mint a könnyű, gyors másolás és a tárolás. A jelentkező probléma mindenképp megoldást kíván, védelemre van szükség. A kérdés, hogy megfelel-e ennek a kitételnek a DRM? István szavaiból kiderült, hogy az úgynevezett kemény DRM a legális felhasználást is nehezíti, így ideálisnak semmiképp sem nevezhető, az autentikálási költséget nem is számítva. Az ekönyvolvasó blog szerkesztője e helyett teljesen más eljárásban látja a megoldást. Üzenetet kell elhelyezni az e-könyvben. Alapvető fontosságú tehát a példányszabályozás, különösképp a könyvtárban. Megtudtuk, hogy módunkban állna kölcsön adni egy e-könyvet, ha a példány egyszerre csupán egy olvasón található. Így nincs duplikátum. Ráadásul, amikor e-könyvet vásárol az ember, akkor mindezt kölcsönadási szerződéssel teszi, 1 példányban kölcsönadható a mű. Dworkyll eszmefuttatása mellett rengeteg kérdés és vélemény is elhangzott. Felmerült az árazás és a kínálat témaköre is. Jelenlegi helyzet azt tükrözi, hogy ha egy papír alapokon létező mű sikeres, akkor lehet belőle e-könyv. A kínálat tehát hazánkban meglehetősen szegényes az új kötetek esetében. Moldován István hozzászólásából pedig kiderült, ami eddig is nyílt titok volt, hogy a tartalom iránt van igény.

A következő felszólaló Salamon Eszter, a Kolibri Kiadót képviselte, előadásában pedig kiemelte az USA-ban folyó kiadók és könyvtárak között dúló e-könyves viszályt. (Itt megtalálod a részleteket). További részleteket is megtudhattunk a tengerentúli helyzetről, kiemelném az információk közül, hogy Amerikában egyre inkább hódít a felhő alapú e-könyv szolgáltatás, a könyvtárak 80%-a kölcsönöz. Ráadásul eszközt is kölcsönöznek, nem csupán a tartalmat. Érdekes azonban, hogy egy-egy e-könyvet 24 kölcsönzésre vesz meg a könyvtár, utána ismét fizetni kényszerül.

Vajna Éva, a BME-OMIKK munkatársa az egyetemi hallgatóság megemelkedett e-könyves igényeiről számolt be. Első megoldásként a Typotext kiadó Interkönyv elnevezésű szolgáltatására esett a választás. Ebben az esetben a könyvtár katalógusában szerepelne az adott tétel, azonban a tartalom nem az intézmény saját szerverén tárolódna, hanem egy link vezet át az Interkönyvhöz. Mint megtudtuk, a DRM-mel védett állományok a kölcsönzési idő lejártával már nem vehetőek igénybe, ez tehát jogi szempontból tökéletes. A probléma azonban a védelmi megoldás borsos árában rejlik. A fent említett kiadó inkább a nem letölthető, tehát csupán online nézhető verziót helyezte kilátásba. Éva elárulta, hogy a könyvtár mindenképp letölthető e-könyveket szeretne kölcsönözni a hallgatóknak. A probléma orvoslására egy, már működő németországi példát említett, melyet saját maga is letesztelt. Az eredmények reménykeltőek.

Érdekes skandináv példákat halhattunk Hegyközi Ilona tolmácsolásában. Elsőként a dán javaslatokba nyerhettünk betekintést. A dán könyvtárosok kezdeményezik a szerzői jog módosítását, ez azonban elég nehézkes. Az e-könyv szolgáltatáshoz pedig 3 modellt javasoltak.
1. Hozzáférés alapú: ez esetben a könyvtár egy e-könyv gyűjteményért fizet, rövid határidőre.
2. Használattal arányos modell: kölcsönzésenkénti térítés, ez a kiadónak nagyobb bevételt eredményez.
3. Tulajdonos alapú: példányonkénti térítést jelent. A könyvtár annyi példányt kölcsönözhet, amennyit kifizet.

Örömteli a tény, hogy a felhasználói fogadtatástól teszik függővé a választást. A teszteléshez a könyvtárak és kiadók konzorciumba tömörültek és a használat alapú modellt teszik próbára. A választék bőséges, 3000 cím, mely szép- és szakirodalmat is magába foglal. Az eléréshez egy közös portált alakítottak ki, a kölcsönözhető kötetek formátuma EPUB, melyet DRM-mel védtek le. Egy kölcsönzés ideje pedig 30 napot ölel fel. A kezdeményezés neve, E-könyvszekrény. Egyelőre a használók számára nincs anyagi teher, hiszen a konzorcium pályázat útján pénzhez jutott. A távolabbi jövőben az árak változóak lesznek. A korábbi kiadású könyvek 13-15 Koronáért keresik majd olvasójukat, míg az újdonságok ára körülbelül 18 Koronát kóstál.

Dánia mellett érdekes lehet a norvégiai helyzet, hiszen jogilag szoftvernek tekintik az e-könyvet. Ebben az állapotában az e-könyv nem kölcsönözhető, hiszen Norvégiában a szoftverek kölcsönzése nem megengedett. A norvég nyelvű e-könyvek 2011-ben jelentek meg először, a piacon 3 nagy kiadó dominál. A kiadók és a kereskedők együttműködésre törekszenek, valamint a norvég nyelvet és irodalmat támogatják. A leendő kölcsönzéshez 6 elvet fogalmaztak meg:
1. Az e-könyvek vétele és kölcsönzése egyenlő esélyű legyen.
2. Ne legyen időbeli eltérés papír alapú és e-könyves megjelenésben.
3. A könyvtár szabadon választhasson a címek közül.
4. Platform független e-könyvek legyenek.
5. A könyvtár tartsa be a jogszabályokat.
6. Az e-könyvet korlátlanul lehet kölcsönözni.

Svédországban a nemzetközi cégeket veszélyesnek ítélik, és attól tartanak, hogy az olvasói szokásokat is nagyban befolyásolhatja. Felvetődött svéd könyvtári körökben a korábbi művek digitalizálása, melyet ezt követően e-könyvként jelentetnek meg. Emellett a könyvtár partneri kapcsolatra törekszik a kiadókkal. Bár a nemzetközi befolyástól tartanak, mégis bíznak az Amazonban, ezt a készülék beszerzés területén. Nagy potenciált éreznek a svédek az iskolai könyvtárakban, ugyanis e-oktatási anyagokat szeretnének bevezetni a jövőben.

A meeting zárásaként Tóth Máté kapott lehetőséget, hogy a magyar könyvtárak mobilizált szolgáltatásaival foglalkozó kutatás előzetes eredményeit bemutassa. A kutatás célja, hogy képet kapjon a könyvtárügy mind az olvasók, mind pedig a könyvtárak e-könyvről kialakult véleményéről. Összesen 77 könyvtár és több mint 500 olvasó fejtette ki véleményét. Mivel a kutatás épp, hogy csak lezárult, a meglévő adatokat pontosítani kell. Annyi azonban bizonyos, hogy a könyvtárba járók többsége napi szinten internethasználó. Eszközparkjába leginkább a laptop, a notebook és az okostelefon tartozik. A könyvtári statisztika pedig arról tanúskodik, hogy a távoli használat nő, a személyes pedig ezzel párhuzamosan csökken. Megtudhattuk azt is, hogy a magyar könyvtárak 80%-a rendelkezik e-dokumentummal, de a megkérdezetteknek csupán 20%-a birtokol valódi e-könyvet. E-könyv olvasó kölcsönzése még nem számottevő, de a könyvtárügy hajlik az irányába. A felmérés adati azt tükrözik, hogy a könyvtárak a technikai infrastruktúra hiányában látják az e-könyv szolgáltatás akadályát. De hangsúlyozom, hogy az igény itt is jelentkezik. Végül lássuk, hogy a magyar könyvtárügy, milyen szolgáltatási modelleket vetett fel a kérdőívben:
1. Papír alapú modell elektronikus dokumentumra átültetve, a kölcsönzési idő lejárta után törlődik az e-könyv.
2. Licencelés e-dokumentumra és internetes elérés.
3. A licencelt művek meg is vásárolhatóak.
4. A könyvtár nem licencel és nem is vásárol, de elad e-könyvet.
5. A könyvtár nem kölcsönöz e-könyvet, csupán információt szolgáltat az elérésről.
6. Közvetítőnél fizetne a könyvtár.
Remélem, a hazai könyvkiadók a mai nap után már látnak elképzelést az e-könyvek terén. Az igény mind az olvasó, mind pedig a könyvtár részéről meg van. A könyvtár természetéből és alapvető funkcióiból fakadóan ki akarja elégíteni az olvasói igényeket. A szolgáltatás, köznapi nevén kölcsönzés problémája azonban még fent áll. Mindenesetre okulni kell a nemzetközi „jó gyakorlatokból”. A legmegfelelőbb megoldást pedig magyar körülmények között is tesztelni kell.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: