Könyvtári felhő

Napjaink digitális világában az egyik legelterjedtebb kifejezés a felhő, mely az angol cloud szóból ered. Egyre többet hallani, hogy felküldöm a felhőbe. Nos, az Y generáció előtt születettek ezt hallván nem is tudják, hogy mire gondoljanak. Első hallásra tehát kissé szokatlan és életidegen a felhő elnevezés, ezért mindenképp érdemes foglalkozni a jelentésével. Így közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy mit is képes nyújtani egy intézmény, esetünkben a könyvtár számára a felhő-szolgáltatás. A számítástechnikus szakemberek kifejezésével élve (megközelítőleg): a felhő egy on-demand hálózati hozzáférést tesz lehetővé a megfelelően beállított számítógépes források megosztásával. Könyvtári nyelvre fordítva és kissé talán közérthetőbben megfogalmazva, úgy kell elképzelni, mint a könyvtári adatok, adatállományok és szolgáltatások a könyvtár falain kívül történő tárolása, melyek így az interneten keresztül érhetőek el. A fejlesztéseknek köszönhetően pedig egyre több elektronikus forrás és könyvtárak által használt program kerül fel a felhőbe. Szinte hihetetlenül hangzik, de a távoli adatelérés és programhasználat nem is olyan új keletű. Gondoljunk csak bele, hogy eddig is mennyi online eszközt alkalmaztunk, online levelező rendszer, online dokumentumtárolás és megosztás és egyéb web 2.0-ás alkalmazások (blogok, mikroblogok, kép- és videó megosztók). A felsorolt lehetőségek mind a nagy online adattengerben foglalnak helyet, ez a megoldás pedig a felhő szolgáltatás sarkalatos pontja.

Miért is jó ez egy intézménynek?

Többek közt azért, mert mentesíthet a szerver felügyelet és karbantartás alól, továbbá a hardver erőforrásaink sem befolyásolják negatívan az adat elérést. A felhő gyakorlatilag több ezer szerver globális hálózatát jelenti. Felhasználói szinten sem lesz szükség nagy teljesítményű számítógépre, sőt a drága szoftverek megvásárlása is feleslegessé válhat.

Biztonságos?

Mennyire biztonságos a felhőben történő tárolás? A szolgáltatók általában magas fokú biztonságról beszélnek. Azonban nem elhanyagolható a tény, mi szerint egy felhő szolgáltatónál jóval több fontos adat tárolódhat, mint egy átlagos felhasználói gépen, vagy akár egy vállalati szerverközpontban. Nem kell tehát túlságosan nagy logika ahhoz, hogy belássuk a rengeteg adat bizony vonzó lehet a bűnözők számára.

Könyvtári felhő

Körülbelül egy éve olvastam a TMT-ben Kokas Károly és Sennyey Pongrácz írását a Könyvtárak a hálózatban címmel. Ebben a szerzők felvetik, hogy a hálózat jövőjét a felhő jelentheti. Szó esett arról is, hogy több információs szolgáltatás is a felhőbe kerülhet és gyakorlatilag itt kerül a képbe a könyvtár. A könyvtári felhő alapú rendszerek előnyeit több módon is lehet kamatoztatni, az egyszerű megoldásoktól kezdve egészen a mobil applikációkig mindent számba vehetünk. A digitális adattárak, valamint a bibliográfiai adatbázisok rendelkeznek akkor potenciállal, hogy elkezdődjön/folytatódjon a könyvtári rendszerek reformja. Érdemes elolvasni Marshall Breeding jövendölését (Computers in Libraries, 2011.szeptember) a könyvtári rendszerek következő generációjáról, mely felhő alapú lenne. Breeding már nem is könyvtári rendszerről ír, hanem könyvtári szolgáltató platformról.

Előnye is van?

A felhő szolgáltatás nagy előnye lehet a hatékonyság, hiszen a szerverek ezrei érhetőek el, azaz egy adott programot képesek futtatni egyidejűleg, párhuzamosan.  Ez pedig a jobb erőforrás felhasználásához vezet! Átlagos könyvtári környezetben a szerver kapacitásának mindössze néhány százalékát használja a nap nagy részében. A felhő által biztosított rugalmas környezet lehetővé teszi az egyes fejlesztések és új szolgáltatások tesztelését. Itt lehet megemlíteni a felhőn belüli virtuális szerver lehetőségét.

Best practice

Példaként lehet említeni a Bibliocommons felhő alapú kezelőfelületét, mely képes együttműködni már meglévő könyvtári rendszerekkel. A Bibliocommons nem csupán az OPAC kereső és a böngésző feladatát tudja átvenni, de a felhasználói fiókhoz kötött szolgáltatásokat is, mint például bírság fizetés, felhasználói adatok módosítása. (Bibliocommons itt)

A felhő iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni:

Elektro net: Elektronikai informatikai szakfolyóirat Cloud computing című, 4 részes sorozatát

források:

Corrado, Edward M; Moulaison, Heather Lea: The Library Cloud. In: Library Journal. 2012. 137. 4. szám.

Peters, Chris: What is Cloud Computing and How will it Affect Libraries?

Techsoup for libraries [Letöltve: 2012.10.01.]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: